A munkaszerződés felmondási idejének megváltoztatása - megengedett-e?

Mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak joga van felmondással felmondani a munkaszerződést. Az ilyen felmondás a felmondási idő leteltével következik be. A munkaviszony meghatározott időszakára vonatkozó felmondási időket a Munka Törvénykönyve írja elő. lehetséges a felmondási idő változása? Tudja meg az alábbi cikkben!

Értesítési időszakok az általános szabályok szerint

A Munka Törvénykönyve szerint a határozatlan időre és határozott időre kötött munkaszerződés felmondási ideje függ az adott munkáltatónál alkalmazott munkaviszony időtartamától, és:

  • 2 hét, ha a munkavállaló kevesebb mint 6 hónapig volt foglalkoztatva;
  • 1 hónap, ha a munkavállaló legalább 6 hónapig foglalkoztatott;
  • 3 hónap, ha a munkavállaló legalább 3 éve foglalkoztatott.

A foglalkoztatási időszak magában foglalja az előző munkáltatónál való munkaviszony időtartamát, ha a munkahelyet új munkáltatóhoz helyezték át, valamint más olyan esetekben, amikor külön rendelkezések alapján az új munkáltató jogutód a munkáltatók között, amelyeket korábban ugyanazon munkáltatót foglalkoztató munkáltató hozott létre. munkás.

Lásd még

  • Terhes a felmondás után - mit kell tennie?
  • Mentesség álláskeresés esetén - nem adhatja meg a munkáltató??

Viszont a próbaidőre kötött munkaszerződés felmondási ideje:

  • 3 munkanap, ha a próbaidő nem haladja meg a 2 hetet;
  • 1 hét, ha a próbaidő hosszabb, mint 2 hét;
  • 2 hét, ha a próbaidő 3 hónap.

A felmondási idő változása annak folyamán

A Munka Törvénykönyve értelmében a felek, ha valamelyikük felmondja a munkaszerződést, a szerződés felmondásának korábbi időpontját is meghatározhatják. Egy ilyen megállapodás azonban nem változtatja meg a munkaszerződés felmondásának eljárását.

Igaz, hogy a Munka Törvénykönyve közvetlenül hivatkozik a felmondási idő rövidítésére, azonban a doktrína és a joggyakorlat szerint semmi nem akadályozza, hogy ugyanez az elv érvényesüljön a felmondási idő meghosszabbítására is (lásd a Legfelsőbb Bíróság 2000. február 9-i, I PKN 498. o.). / 99).

Megengedett a felmondási idő meghosszabbítása és lerövidítése, feltéve, hogy mindkét fél beleegyezik.

A felmondási idő változása bármelyik fél kezdeményezése lehet. 

A felmondási idő eltérő szabályozása a szerződésben - megengedett-e??

A Munka Törvénykönyve kifejezetten lehetővé teszi a felmondási idő lerövidítését annak időtartama alatt. Nem tartalmaz azonban szabályozást a munkaszerződés felmondási idejének szerződéses rövidítésére vagy meghosszabbítására - annak megkezdése előtt.

A felmondási idő szerződéses módosításának elfogadhatóságával kapcsolatos nézet a joggyakorlatban alakult ki. Kezdetben a Legfelsőbb Bíróság azon a véleményen volt, hogy az ilyen fellépés elfogadhatatlan. Ilyen álláspontot többek között a Legfelsőbb Bíróság is kifejtett az 1978. március 23-i I. PRN 24/78. sz. ügyben hozott ítélet indoklásában, ahol a következőket jelölte meg: "Az Art. A KP 36. pontja határozott időtartamú, és a felmondás az alkalmazandó felmondási idő kezdetének napjától válik kötelezővé a másik fél számára, úgy számítva, hogy a törvényes felmondási idő utolsó napja a felmondó fél által a munkaviszony megszűnésének napjául meghatározott napra esik ".

Az évek során a Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta álláspontját. Ebben a tekintetben áttörő döntés volt a Legfelsőbb Bíróság 1994. november 9-i állásfoglalása, I PZP 46/94, amelyben kijelentette, hogy: "A munkaszerződés határozatlan időre szóló, tizenkét hónapos felmondása a munkahely által fenntartott munkaszerződésben megengedett. Művészet. Munka törvénykönyve 18. § 2. ".

A doktrína és a joggyakorlat megalapozott álláspontjának megfelelően megengedett a munkaszerződésben hosszabb vagy rövidebb felmondási időt előírni a Munka Törvénykönyvéből eredőhez képest, feltéve, hogy ez a munkavállaló számára előnyös.

Hasonló álláspontot képvisel a Legfelsőbb Bíróság a legfrissebb ítéletekben, ahol olyan állításokat találhatunk, amelyek: "A munkavállaló és a munkáltató a jövőben, még a munkaszerződés felmondására vonatkozó akaratnyilatkozat benyújtása előtt megállapodhat abban, hogy a munkavállaló felmondási ideje rövidebb lesz, mint a törvényben . Megengedett, feltéve, hogy előnyös a munkavállaló számára "(a Legfelsőbb Bíróság - Munkaügyi, Szociális Biztonsági és Közügyek Kamara 2016. február 11-i ítélete, II PK 343/14).

Munkavállalói juttatások értékelése

A jogtudomány és a doktrína kulcsfontosságú annak értékelése során, hogy egy adott szerződéses rendelkezés kedvezőtlenebb-e a munkavállaló számára, mint a Munka Törvénykönyve. Ha a fenti feltétel nem teljesül - a felmondási időt lerövidítő vagy meghosszabbító rendelkezés érvénytelen lesz, és automatikusan felváltja a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezése..

A Legfelsőbb Bíróság véleménye: "A vitatott felmondási idő előnyének megítélése legalább annak szubjektív, de megalapozott meggyőződését veszi figyelembe, hogy a felmondás felmondásának napján a rövidített felmondási idő szerződéses kikötése (fenntartása) kedvező volt a panaszos számára" (a Legfelsőbb Bíróság ítélete - Munkaügyi Kamara, A szociális és közügyekről, 2016. február 11, II PK 343/14).

Egy adott rendelkezés hasznának értékelésekor ezért figyelembe kell vennünk azt a szubjektív megalapozott meggyőződést, hogy az adott felmondási idő előnyös a munkavállaló számára. Másrészt az ellátás megítélésének megfelelő időpontja a felmondás időpontja.

A Legfelsőbb Bíróság 2002. január 24-i ítélete szerint I PKN 826/00: “[

] egy adott szerződéses rendelkezés érvényességének feltétele nem az, hogy az kedvezőbb, mint a munkajogban előírt szabályozás. A fent említett jogi norma szerint a szerződés rendelkezései nem lehetnek csak "kevésbé kedvezőek", mint amit a munkajog vonatkozó rendelkezései garantálnak. Ebből a szempontból nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a növekvő munkanélküliség, sok munkahely felszámolása, a felmondási idő törvény szerinti rövidítése és a foglalkoztatás bizonytalansága, a felmondási idő meghosszabbítása, amely lehetővé teszi a munkavállaló számára, hogy jobban felkészüljön a munkahely elvesztésére, ugyanakkor hosszabb időt hagy a keresésére. változatlan gazdasági helyzet mellett a hat hónapos felmondási idő fenntartása a munkavállaló számára a munkaszerződés megkötésekor kedvezőtlen volt, vagy legalábbis kevésbé volt kedvező, mint az állásválasztás elméleti szabadsága (évekig tartó munkanélküliség esetén) ".

Érdemes azonban emlékezni arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság fenti megállapítása csak egy példa, és adott körülmények között, figyelembe véve a gazdasági helyzetet, egy adott iparágban dolgozó adott alkalmazott esetében ez a felmondási idő másként értékelhető.

A felmondási idő lerövidítése a szerződés felmondásakor az alkalmazottakkal nem összefüggő okokból

A felmondási idő lerövidítésére vonatkozó külön szabályozás alkalmazandó csőd vagy munkáltató felszámolása esetén. A Polgári Törvénykönyv szerint, ha a munkavállaló határozatlan időre kötött munkaszerződést vagy határozott időre kötött munkaszerződést mond fel csődeljárás vagy a munkáltató felszámolása miatt, a munkáltató a munkaszerződés korábbi felmondása érdekében lerövidítheti a három hónapos felmondási időtartamot, de legfeljebb legfeljebb 1 hónapig. Ebben az esetben a munkavállaló a felmondási idő hátralévő részében a javadalmazás összegében kártérítésre jogosult. A kompenzáció esedékességének időtartamát bele kell számítani a munkavállaló foglalkoztatási idejébe, aki abban az időszakban munkanélküli volt.

Fontos, hogy ugyanazok a szabályok érvényesek, amikor a munkáltató a munkavállalókhoz nem kapcsolódó okok miatt mondja fel a munkaszerződést. Javasoljuk: Illegális munkavégzés. Milyen következményekkel jár a szerződés nélküli munkavállaló számára?