Jeges járdák balesetei - a takarító cégek felelőssége

Balesetek a jeges járdákon alapvetően elkerülhetetlenek. Kétségtelen, hogy a burkolat tulajdonosa, mint az út tisztántartásáért felelős szervezet felelős az ezen események által okozott károkért. Felmerül azonban a kérdés, hogy a károkért való felelősség csak az ingatlan tulajdonosára korlátozódik-e, ha más szervezetet bízott meg a járda tisztán tartásával feladatainak ellátása során..

Jeges járdán bekövetkezett balesetek - a tisztaságról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia

A földtulajdonos felelősségét az önkormányzatok tisztaságának és rendjének fenntartásáról szóló törvény rendelkezései szabályozzák. Rendelkezései szerint az ingatlantulajdonos köteles az ingatlan mellett szomszédos járdát tisztán tartani, ideértve az iszap, hó, jég és egyéb ingatlanok rendszeres eltávolításának kötelezettségét is.. Balesetek a jeges járdákon megfeledkezhet, ha a tulajdonos földjét megfelelően gondozzák.

A művészet biztosítása. 5 mp Az önkormányzatok tisztaságának és rendjének fenntartásáról szóló törvény 1. pontja 
Az ingatlantulajdonosok biztosítják a tisztaságot és a rendet: az iszap, hó, jég és egyéb törmelék eltávolításával az ingatlan mentén lévő járdákról, ilyen burkolat a gyalogosforgalom számára közvetlenül az ingatlan határánál elhelyezkedő közút külön része; az ingatlan tulajdonosa nem köteles kitakarítani azt a járdát, ahol fizetős parkolás vagy parkolás engedélyezett.

A fenti rendelkezés értelmében a tulajdonos lehet természetes és jogi személy is, ideértve a községet vagy a lakásszövetkezetet is. A felperes (a kártérítést igénylő személy) feladata annak meghatározása, hogy melyik szervezet felel a járda jó állapotának fenntartásáért. Ha a burkolatnak nincs tulajdonosa, akkor a közút kezelője lesz a felelős szervezet.

A tisztaság és a rend fenntartása alatt nemcsak a járda rendszeres tisztítását kell érteni, hanem a hó eltávolítását, a csúszósság elleni küzdelmet vagy a télen az útburkolat hibáinak eltávolítását is, ezért az út állapotának fenntartásáról van szó, amely kizárja a felhasználók kitettségét olyan baleseteknek, amelyek megfelelő okozati összefüggésben vannak az út állapotával. vagy járda "(lásd a krakkói kerületi bíróság 2015. augusztus 12-i ítéletét, a II Ca 931/15. sz. ügyben).

A művészet biztosítása. A Polgári Törvénykönyv 415. cikke
Aki saját hibájából újabb veszteséget okozott, köteles megjavítani.

Az ingatlantulajdonos felelőssége a művészeti rendelkezéseken alapuló kártérítés. A Polgári Törvénykönyv 415. cikke. Az ebben a rendelkezésben foglalt bűnösség elve azt jelenti, hogy "a kár megtérítésének kötelezettsége csak a kötelezett jogalany ilyen cselekménye vagy mulasztása (gondatlansága a kötelezettségek teljesítése során) esetén következik be, amely bűnös, azaz cselekvéssel vagy mulasztással bizonyos kötelezettségeket megszegi - kötelezettségei elmulasztása " "(Lásd a krakkói kerületi bíróság 2015. augusztus 12-i ítéletét, amelyet a II Ca 931/15 ügyben hoztak).

A kártérítési felelősség természeténél fogva három helyszín bemutatását igényli:

  1. kár fennállása - egy jeges burkolaton bekövetkező baleset esetén általában egészségkárosodás és a kezeléssel kapcsolatos kiadások felmerülésének szükségessége (pl. gyógyszerek vásárlása, a szükséges műtét finanszírozása, rehabilitációs eljárások, orvosi ellátás és az esetleges bevételkiesés) kórházi kezeléssel és kezeléssel);

  2. hiba a felelős személy részéről - az ingatlan tulajdonosa köteles volt tisztán tartani a járdát és tiszta havat és jeget, de nem tette meg, vagy nem tette meg elégtelenül;

  3. megfelelő ok-okozati összefüggés bekövetkezése a kár és a kötelezett hibája között - a kár bekövetkezése egyértelműen a burkolat tisztán tartására kötelezett egység gondatlanságából származik.

Lásd még

  • Munkahelyi balesetnek számít-e a kullancscsípés??

A takarító cég felelős a jeges járdákon bekövetkezett balesetekért is

Az ingatlantulajdonos fent leírt felelősségével kapcsolatos kétségek kétségtelenül felmerülnek abban a helyzetben, amikor a kötelezettségvállaló szerződés alapján megrendeli az út tisztántartását magában foglaló tevékenységek végzését egy takarító társaság számára. Az ilyen típusú szerződés megkötése, annak nevétől és jellegétől függetlenül, felmentheti az ingatlantulajdonost a felelősség alól többek között azért,. jeges járdákon bekövetkezett balesetek és az ilyen eseményekért a felelősséget át kell adni a takarító cégeknek.

A joggyakorlat kialakította azt a nézetet, amely szerint a jeges járdán bekövetkezett balesetekért és az ilyen eseményekben okozott károkért általában mindkét szervezet felelősséget vállal - mind az úttulajdonos, mind a takarító cég. Az út tulajdonosának jogában áll a hóeltakarítási és -tisztítási tevékenységeket egy másik szervezetre bízni a művészet biztosítása alapján. A Polgári Törvénykönyv 429. cikke azonban még az is, hogy ezeket a feladatokat a takarítási szolgáltatások nyújtásával szakszerűen foglalkozó szakmai társaságra bízza, nem mentesíti a tulajdonosot a saját gondatlanságával kapcsolatos felelősség alól (lásd a Legfelsőbb Bíróság 2003. április 16-i ítéletét, II. CKN 1466/00. Sz. Ügy). Ilyen elhanyagolás például a takarítótársaság és a szolgáltatásnyújtás elszámolásának ellenőrzése, valamint a lakosok figyelmen kívül hagyása, amelyek figyelembevétele csökkentheti jeges járdákon bekövetkezett balesetek.

A helyi önkormányzati egységek esetében a rábízott feladat felelősségének szabályozása (például takarítás és hóeltakarítás elrendelése a járdáról) a Kbt. 417 2. § A fent említett rendelkezés alapján mindkét szervezet egyetemlegesen felel. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a jogosult jogalany kártérítést követelhet az összes kötelezettől, csak egyet vagy csak egyet. A gazdálkodó egység megválasztását általában a kötelezett pénzügyi képessége és tényleges fizetőképessége szabja meg. A felelősségre vonható jogalany megfelelő részekben megtérítést kérhet a többi kötelezett féltől.

Az ügy irataiban kiadott 2014. június 6-i ítélet ref. III CSK 211/13
A Legfelsőbb Bíróság ebben az összetételben teljes mértékben osztja a bemutatott állítást, amely erős normatív alapot talál az Art. 417. § a Ptk E rendelkezés értelmében, ha a közhatalom területén a feladatok ellátását megállapodás alapján egy helyi önkormányzati egységnek vagy más jogi személynek bízták meg, a kivitelező és az önkormányzati egység, vagy az Államkincstár egyetemlegesen felel az okozott kárért..

A takarító cég felelősségének összefüggésében érdemes figyelni az Art. A Polgári Törvénykönyv 355. cikke, amely lehetővé teszi e kötelezettségek tényleges teljesítésének értékelését. A művészet biztosítása. A Polgári Törvénykönyv 355. cikke előírja a kellő gondosság gyakorlásának kötelezettségét, amelyet egy adott tevékenység szakmai jellegének figyelembevételével kell értékelni. A balesetekkel összefüggésben a bűnösség alatt "a kellő gondosság elmulasztását értjük a feladatai ellátása során" (lásd a Łódźi Kerületi Bíróság 2015. október 2-i ítéletét, a III Ca 793/15. Sz. Ügyben). Ha a cselekmény elkövetője az adott társadalomban alkalmazott modelltől eltérően viselkedik, akkor a gondatlanság vádja indokolt lesz..

Mögött jeges járdákon bekövetkezett balesetek és az ezzel összefüggő károk a takarító cég felelőssége lesz, nem pedig az alkalmazottai. A munkavállalók anyagi felelősséggel tartozhatnak a munkáltatóval szemben a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján, ha a munkáltató kárt szenvedett a munkavállaló nem teljesített vagy nem megfelelően teljesített munkája miatt.

Jeges járdákon bekövetkezett balesetek és testi sérülésért járó kártérítés megszerzése

A járdatulajdonosok és a takarító cégek felelőssége nem korlátozódik a sérült kezelési költségeinek megtérítésére. A sérült kártérítést is követelhet a baleset következtében elszenvedett kárért.

A kártérítés odaítélésének alapja az Art. A Polgári Törvénykönyv 445. sz. "A sérülés alatt nem vagyoni károkat, negatív tapasztalatokat és szenvedést értünk. Amint azt a bíróságok ítélkezési gyakorlata jelzi, a kártérítés összefügg azzal, hogy anyagi kártérítést kell nyújtani a sérült fizikai szenvedést okozó tartós fogyatékosságának, valamint a mozgás korlátozásának és a mindennapi élet tevékenységének végzéséhez" (vö. az Elblągi Járásbíróság 2021. március 20-i ítélete, az I Ca 53/11. sz. ügyben).

A kártérítést a mértékletesség elvének figyelembevételével határozzák meg, amely megköveteli az eset összes körülményének figyelembevételét, ideértve a baleset következményeit, az elszenvedett fogyatékosságot, annak mértékét és időtartamát, valamint a mindennapi működés korlátait (lásd a Legfelsőbb Bíróság 1972. május 3-i ítéletét, ügy hivatkozási száma: I CR 106/72). A kártérítés célja az áldozat szenvedésének kompenzálása, de összegének arányosnak kell lennie az elszenvedett kárral és a jelenlegi vagyoni viszonyokkal (lásd a Legfelsőbb Bíróság 1962. február 26-i ítéletét, amelyet a CR 902/61 4. sz. Ügyben hoztak).. 

Javasoljuk: A munkavállaló jogait, akik megváltoztatják a munkaviszonyt, jogszabályok szabályozzák-e??