Lakás bérlése jelentős jelentőségű tevékenység. A bérlő nemcsak több hónapra vagy akár évekre dönt lakóhelyéről, de mindenekelőtt jogilag kötelező szerződést köt. A bérleti szerződésnek jelentős következményei lehetnek, ezért a bérlőnek figyelnie kell az általa aláírt dokumentum rendelkezéseire.
Lakás bérlése - a bérlőnek alaposan elemeznie kell a szerződést
A bérlők helyzetét két jogszabály szabályozza - a Polgári Törvénykönyv (659. és azt követő cikkek) és a bérlők jogainak védelméről szóló törvény. A tervező lakást bérelni a bérleti szerződés megkötése előtt meg kell vizsgálnia ezt a két dokumentumot. A fentiektől függetlenül a bérlő tartózkodási helyét meghatározó végső aktus a bérlő (bérlő) és a bérbeadó, általában a lakás tulajdonosának között létrejött bérleti szerződés.
Bérleti szerződés megkötésekor a leendő bérlőnek különös figyelmet kell fordítania a következőkre:
-
a szerződés formája (legyen szó írásbeli vagy szóbeli szerződésről);
-
a szerződés időtartama (a szerződés megkötésének időtartama és a felek lehetősége a szerződés meghosszabbításának lehetőségére);
-
a szerződés idő előtti felmondásának (azaz a szerződés felmondásának) lehetősége;
-
a szerződésből eredő bérleti díj összege és fizetési módja;
-
azon jogok és kötelezettségek, amelyeket a helyiség tulajdonosa a szerződésben fenntart;
-
a szerződés által a bérlő számára előírt kötelezettségek;
-
hogyan lehet megváltoztatni a szerződést.
A bérleti szerződés megköthető határozott időtartamra (a szerződés megszűnésének konkrét dátumának megjelölésével vagy egy olyan időtartamra, amely után lejár), vagy határozatlan időre (a szerződés felmondásának dátumának megjelölése nélkül). A szerződés időtartama általában fontos az idő előtti felmondás lehetősége szempontjából.
Hogyan lehet bérleti szerződést kötni?
A bérleti szerződést írásban kell megkötni. Ennek elmulasztása azt a vélelmet vonja maga után, hogy a felek határozatlan időre kötöttek megállapodást.
A szóbeli megállapodás is érvényes lesz, és kötelező lesz a bérbeadóra és a bérlőre.
A szerződés aláírása előtt érdemes ellenőrizni, hogy a bérbeadónak valló személynek joga van-e a lakással rendelkezni - vagyis hogy a lakás tulajdonosa-e, vagy van-e más joga (például a jelenlegi tulajdonos felhatalmazása) annak eldöntésére. Az ingatlan állapotának ellenőrzésére a legegyszerűbb módja az, ha a tulajdonostól megkéri a helyiség föld- és jelzálog-nyilvántartási számát, vagy bemutatja a tulajdoni lapot.
A bérleti szerződés előírhatja, hogy a tulajdonos a szerződés megkötésekor az érdekeit biztosító kauciót gyűjtsön a bérleti idő lejártával..
Betét a következőre: lakást bérelni nem haladhatja meg a megbeszélt bérleti díj tizenkétszeresét, és a szerződés felmondása miatt a helyiség kiürítését követő egy hónapon belül visszatérítendő. A bérbeadónak joga van a kaucióból levonni a lakás felszabadításának napján járó összegeket (például lejárt bérleti díj).
Lakásbérlés és a tulajdonos / bérlő kötelezettségei
A helyiség fenntartásával kapcsolatos munkamegosztás kérdése sok vitát vet fel. A bérbeadók és a bérlők gyakran vitatkoznak azon, hogy kik vállalják az ingatlan bizonyos típusú javításait.
A bérlők védelméről szóló hatályos törvény rendelkezéseinek megfelelően a bérbeadó köteles:
-
a víz, hő, villamos energia, liftek stb. használatát lehetővé tevő berendezések és berendezések hatékony működésének biztosítása;
-
a helyiség elhasználódott elemeinek cseréje, ha a bérletre azután kerül sor, hogy az előző bérlő a lakást kiürítette;
-
az épület valamennyi lakója által használt helyiségek és eszközök megfelelő állapotának, rendjének és tisztaságának fenntartása (pl. lépcsőház, épület bejáratai, felvonók stb.);
-
javítás a helyszínen, kivéve a bérlő hibájából eredő károkat;
-
a helyiségben található berendezések javítása, kivéve a bérlő hibájából eredő károkat.
A létesítmények és a helyiségek javítását különösen a következőként kell érteni:
-
a helyiségekben elhelyezett belső berendezések (víz, gáz, hő, szennyvíz) - a szerelvények és berendezések kivételével;
-
fűtőkemencék;
-
ablak és ajtó famunkák;
-
padlók, padlóburkolatok, padlóburkolatok;
-
vakolat.
A bérlőnek joga van elektromos világítást, gáz-, telefon-, rádió-, TV-antennát, az internetet és hasonló eszközöket felszerelni a bérelt lakásban - mindaddig, amíg telepítésük módja nem ellentétes a törvényekkel és nem veszélyezteti az ingatlan biztonságát..
Lakás bérlése kötelezi a bérlőt, hogy:
-
a helyiségek rendben tartása és tisztasága;
-
a házi rend tiszteletben tartása (pl. a túlzott zajkeltés elkerülése este és éjszaka);
-
az épületben és környékén található közös helyiségek gondozása (pl. a lépcső tisztítása);
-
a szükséges javítással és karbantartással kapcsolatos munkák elvégzése:
-
padlók, padlóburkolatok, falburkolatok;
-
ablakok és ajtók;
-
beépített bútorok;
-
konyha, vízmelegítők, WC, fürdőkád, mosdó, mosdó elemekkel és szelepekkel;
-
elektromos berendezések és biztonsági eszközök (pl. kábelek);
-
szénkályhák (ideértve a kopott alkatrészek cseréjét is);
-
a helyiség berendezésének festéssel és tapétázással kapcsolatos elemei.
A felek a szerződésben más módon szabályozhatják a helyiségek megfelelő állapotban tartásával kapcsolatos kötelezettségeket, de ez csak a bérlő számára lehet kedvezőbb. A bérleti szerződés nem róhat a bérlőre nagyobb kötelezettségeket, mint amelyek a törvény rendelkezéseiből fakadnak.
Ha a bérlő szándékosan károsítja a helyiségeket, köteles elvégezni a szükséges javításokat és felújításokat.
Amikor a bérbeadó alkalmi bérleti szerződést akar kötni
A helyiségek tulajdonosai egyre inkább ragaszkodnak az ún alkalmi bérleti szerződések. Lakás bérlése eseti bérlet formájában - olyan intézmény, amely a szerződés lejárta után nagyobb mértékben védi a bérbeadó jogait a lakás illetéktelen használatával szemben.
19a. Cikk 1. számú törvény a bérlők jogainak védelméről
"Az alkalmi helyiségek bérleti szerződése olyan lakás bérleti szerződése, amelynek tulajdonosa természetes személyként nem folytat üzleti tevékenységet a helyiségek bérbeadása területén, meghatározott időtartamra, legfeljebb 10 évre megkötve ".
Az alkalmi bérleti szerződés legfontosabb jellemzője, hogy közjegyzői okiratot kell csatolni a bérleti szerződéshez, amelyben a bérlő aláveti magát a végrehajtásnak, és vállalja az alkalmi helyiség-bérleti szerződés alapján használt helyiségek kiürítését és átadását a helyiségek ürítésére vonatkozó kérelemben megjelölt napon. A bérlőnek fel kell tüntetnie egy másik lakcímet is, ahol élhet egy esetleges kilakoltatás esetén, valamint a lakás tulajdonosának nyilatkozatát arról, hogy beleegyezik abba, hogy a megjelölt címen lakjon..
A helyiségek eseti bérleti szerződését csak meghatározott időtartamra kötik (például 5 évre). Ezen időszak lejárta után a szerződés lejár, és a bérlőnek el kell hagynia a bérelt lakást és át kell adnia a tulajdonosnak. Ha ezt elmulasztja, a bérbeadó - bírósági eljárás nélkül - felhasználhatja a bérlő előzetes nyilatkozatát és megindíthatja a kilakoltatási eljárást..
A fennmaradó hatályban a lakóhelyek rendes bérletére vonatkozó rendelkezések vonatkoznak az alkalmi bérleti szerződésre, ami azt jelenti, hogy a szerződő feleknek hasonló jogai és kötelezettségei vannak.
Javasoljuk: A munkarutin akadályozza-e a karrier fejlődését??
