Munkavállalók elleni jogsértések és jogaik

Az a munkáltató, aki nem tartja tiszteletben a munkavállalók jogait, büntetőjogi felelősséggel tartozik alkalmazottak elleni bűncselekmények. A cselekmény típusától és annak elkövetésének körülményeitől függően a munkáltató magatartása minősülhet a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján büntetőeljárás alatt álló bűncselekménynek, vagy főként a Munka törvénykönyvének rendelkezései által szabályozott bűncselekménynek..

Alkalmazottak elleni bűncselekmények - a bérek időben történő kifizetésének elmulasztása

A bűncselekmények listája nagyon hosszú. A munkáltatót megbüntethetik alkalmazottak elleni bűncselekmények, ha:

  • polgári jogi szerződést köt olyan körülmények között, amelyek között a munkaszerződést meg kell kötni; 
  • a megkötéstől számított 5 munkanapon belül nem értesíti a körzeti munkafelügyelőt a munkaszerződés megkötéséről, ideértve annak megkötésének okait is;
  • írásban nem erősíti meg a munkavállalóval kötött munkaszerződést a munkavégzés engedélyezése előtt;
  • a munkavállalóval fennálló munkaviszonyt előzetes értesítés nélkül megszünteti vagy megszünteti, durván megsértve a munkajogi rendelkezéseket;
  • a munkavállalókra a munkajogban előírtaktól eltérő egyéb szankciókat alkalmaznak;
  • megsérti a munkaidőre vonatkozó előírásokat;
  • megsérti a munkavállalók szülői jogokkal vagy a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos jogaira vonatkozó rendelkezéseket;
  • nem őrzi az alkalmazottak dokumentációját;
  • nem őrzi a munkavállalók dokumentációját a törvény által előírt ideig, vagy a dokumentációt olyan körülmények között hagyja, amelyek sérülhetnek vagy megsemmisülhetnek;
  • nem fizeti ki a munkavállalónak járó díjazást a megbeszélt időpontban;
  • az előírt határidőn belül nem fizet egyéb juttatásokat a munkavállalónak vagy családjának jogosult tagjának;
  • indokolatlanul csökkenti vagy indokolatlanul levonja a fizetendő béreket vagy juttatásokat;
  • nem biztosítja a munkavállaló számára a neki járó üdülési szabadságot, vagy indokolatlanul csökkenti a szabadság időtartamát;
  • nem állít ki időben munkavállalói igazolást a munkavállaló számára;
  • nem felel meg a munkaügyi bíróság határozatának vagy a munkaügyi bíróság vagy egyeztető bizottság előtt kötött egyezségnek.

1. példa.

Joanna Nowak pénztárosként dolgozik egy élelmiszerboltban. A szerződésben foglaltak szerint munkáját minden nap 8.00-16.00 óra között végzi, és a munkáltató utasítására vonatkozik. A munkáltató, elkerülve a magas díjakat, megbízási szerződést kötött vele. A munkáltató magatartása bűncselekmény, mivel munkaszerződést kell kötnie Joannával.

A munkavállalói jogok ellen elkövetett bűncselekményekre 1000,00 HUF és 30 000,00 HUF közötti pénzbírság vonatkozik.

A munkaadó felelős az általa vezetett vállalkozás munkahelyi egészségvédelméért és biztonságáért. Ezért a munkáltató felelős e szabályok megsértése esetén is, ha többek között: Lásd még

  • Van fizetés a bírósági tárgyalás elbocsátásáért??
  • A bérek időben történő megfizetésének elmulasztása - jogi következmények
  • A munkaszerződés felmondása a munkavállaló részéről

  • nem felel meg az egészségvédelmi és biztonsági előírásoknak vagy szabályoknak;
  • felszereli a munkahelyeket olyan gépekkel és egyéb műszaki eszközökkel, amelyek nem felelnek meg az előírásokban előírt követelményeknek;
  • a munkavállalók számára olyan személyi védőfelszerelést biztosít, amely nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek;
  • a munkavállalók számára káros anyagokat és technológiai folyamatokat használ, megelőző intézkedések meghozatala nélkül;
  • nem értesíti az érintett körzeti munkaügyi felügyelőt, ügyészt vagy más illetékes hatóságot halálos, súlyos vagy kollektív munkahelyi balesetről, nem jelent foglalkozási megbetegedést vagy annak gyanúját, nem fed fel munkahelyi balesetet vagy foglalkozási megbetegedést, vagy valótlan információkat, bizonyítékokat vagy dokumentumokat mutat be az ilyen balesetek és betegségek vonatkozásában; 
  • az illetékes munkaügyi felügyelő engedélye nélkül a gyermek 16 éves koráig végezhet munkát vagy egyéb kereső tevékenységet.

Alkalmazottak elleni bűncselekmények jogaikat pedig a munkáltató vagy más, a munkáltató nevében eljáró személy követheti el (pl. felügyelő, vezető, vezető). A Munka Törvénykönyve nem az egyetlen olyan rendelkezés forrása, amely a munkáltató által elkövetett munkavállalókkal szembeni bűncselekményeket szabályozza. Alkalmazottak elleni bűncselekmények más törvényekben is szabályozták, például a foglalkoztatás előmozdításáról és a munkaerő-piaci intézményekről szóló törvényben (pl. a külföldiek illegális foglalkoztatása).

A munkavállalónak panaszt kell benyújtania az Országos Munkaügyi Felügyelőséghez

A munkáltató által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos ügyekkel az Országos Munkaügyi Felügyelőség ellenőrei foglalkoznak.

Ha egy alkalmazott úgy véli, hogy megsértették jogait, panaszt nyújthat be az Országos Munkaügyi Felügyelőség helyileg illetékes egységénél - az egyes osztályok elérhetőségei a PIP weboldalán találhatók. A panaszt be lehet nyújtani:
- személyesen (szóban a nyilvántartásból);
- írott;
- emailben;
- a PIP weboldalán elérhető e-panasz űrlap használatával. A panasznak tartalmaznia kell:

  • elkészítésének dátumának és helyének megjelölése;
  • a jelentést tevő személy adatai (név és elérhetőségek);
  • munkáltatói adatok (munkáltató neve, székhely címe);
  • az esemény leírása (azaz a munkavállaló véleménye szerint a munkáltató jelzi a szabálysértést, ideértve a cselekmény pontos körülményeit is);
  • bizonyíték a kérelmező állításainak alátámasztására.

A névtelen panaszt, amely nem tartalmazza a jelentést tevő személy adatait, a PIP nem ismeri fel. A munkavállaló nem köteles bizonyítékot csatolni a panaszhoz, de annak benyújtása minden bizonnyal megkönnyíti az eljárás lefolytatását az ügyben és felgyorsítja annak befejezését. Az eset körülményeitől függően a bizonyítékok között szerepelhetnek például dokumentumok (munkaszerződés, a szerződés mellékletei, a munkavállaló által a munkáltatótól kapott dokumentumok, a munkavállalónak küldött e-mailek vagy szöveges üzenetek nyomtatása), fényképek, hang- és videofelvételek stb..

2. példa.

Az előző példából származó Joanna Nowaknak, amikor panaszt nyújt be az Országos Munkaügyi Felügyelőséghez, csatolnia kell a munkáltatóval kötött megbízási szerződés másolatát, a szerződés alapján végzett feladatok leírását, valamint bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a munkáltató felügyelete alatt folyamatosan és folyamatosan dolgozik (pl. Ütemterv). munka). Az Országos Munkaügyi Felügyelőség garantálja a panaszos névtelenségét. Az a munkaügyi felügyelő, aki a munkavállalótól kapott panasz nyomán ellenőrzést végez, köteles a panasz benyújtásának tényét bizalmasan kezelni. Ezt az információt csak akkor hozhatja nyilvánosságra, ha a munkavállaló beleegyezik a panasz tartalmába. A beérkezett panaszra válaszul és az eljárás lefolytatása után a munkaügyi felügyelő:

  • kérelmet nyújt be a bűncselekmény elkövetőjének megbüntetésére (ekkor: alkalmazottak elleni bűncselekmények szándékosan követik el, az egészséget és az életet veszélyeztető bűncselekmények, és olyan helyzetben, amikor a munkáltató elutasította a megbízás elfogadását);
  • büntetés kiszabása;
  • oktatási intézkedés alkalmazása (pl. utasítás, figyelmeztetés, figyelem).

A döntés meghozatalakor a munkaügyi felügyelőnek számos tényezőt figyelembe kell vennie, például a munkáltató cselekményének ártalmatlansága, a cselekvés módja, indítékai, az okozott kár mértéke, a munkáltató szabálysértés utáni magatartása stb. Szempontjából. Javasoljuk: A munkavállaló kilép a munkájából - mi ez?