Két munkahelyi gyermekgondozási szabadság

Az Art. A Munka Törvénykönyve 186. cikke értelmében az a munkavállaló, akinek teljes szolgálati ideje nem kevesebb, mint 6 hónap, szülői szabadságra jogosult a gyermek személyes gondozása céljából. A szabadság időtartama legfeljebb 36 hónap, és felhasználható annak a naptári évnek a végéig, amelyben a gyermek betöltötte a 6. életévét.

Ha a fogyatékossági igazolással vagy a fogyatékosság mértékével igazolt egészségi állapot miatt a gyermeknek a munkavállalót a fent említett szabadságtól függetlenül személyes gondozásra van szüksége, akkor ez megadható szülői szabadság legfeljebb 36 hónapig, de legfeljebb a gyermek 18 éves koráig. A Legfelsőbb Bíróság ítélete - Munkaügyi, Társadalombiztosítási és Közügyek Kamara - I PK 691/03
„A szülői szabadság szünet a szülői kötelességek teljesítésének - a gyermekszülésnek és a gyermeknevelésnek - a teljesítése céljából. A gyermekgondozási szabadság igazolt munkából való távollétnek minősül, amelynek során a munkaviszony tartóssága külön védelem alatt áll. ” Lásd még

  • Terhes nők védelme - milyen jogai vannak a terhes nőknek?
  • Éves szabadság a gyermekgondozásból való visszatérés után
  • Kötelező-e szülői szabadságot igénybe venni??

Nyaralás alkalmazás 

A gyermekgondozási szabadságot legfeljebb 5 részben lehet megadni a munkavállaló írásbeli kérelme alapján, legkésőbb 21 nappal azelőtt, hogy a munkavállaló megkezdené annak alkalmazását. A kérelemhez csatolni kell a szabadságra való jogosultság fennállását és terjedelmét igazoló dokumentumokat, amelyeket részletesen meghatároz a családügyi, munkaügyi és szociálpolitikai miniszter 2015. december 8-i, a szülői jogokkal kapcsolatos munkavállalói jogokra vonatkozó kérelmekről szóló rendelet 23. §-a, valamint az ilyen kérelmekhez csatolt dokumentumok.. A munkáltató köteles eleget tenni a munkavállaló szülői szabadság iránti kérelmének.

Az ünnepek alatt dolgozott 

A szülői szabadság igénybevétele nem zárja ki, hogy a munkavállaló egyidejűleg jövedelmező munkát végezzen a jelenlegi vagy más munkáltatónál vagy más tevékenység, valamint oktatás vagy képzés esetén, ha ez nem zárja ki a gyermek személyes gondoskodásának lehetőségét..

Ha kiderül, hogy a munkavállaló véglegesen megszüntette a gyermek személyes gondoskodását, a munkáltató felhívja, hogy jelentkezzen a munkában az általa megjelölt napon, de legkésőbb az ilyen információk kézhezvételétől számított 30 napon belül, de legkorábban az azt követő 3 napon belül. az idézés napján (Munka Törvénykönyvének 1862. cikke).

Két munkakörrel rendelkező alkalmazott

Ha egy munkavállalót két vagy több munkaviszony alatt foglalkoztatnak, eldöntheti, hogy e kapcsolatok mindegyike alapján igénybe veszi-e a szülői szabadságot. Diszkrecionáltságát azonban korlátozza az a tény, hogy képesnek kell lennie a gyermek személyes gondozására.

1. példa.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló az A munkáltatóval és a részmunkaidős munkavállaló a B munkáltatóval úgy döntött, hogy az A munkáltatónál igénybe veszi a szülői szabadságot, míg a B munkáltatónál nem hagyja abba az otthoni fizetett munkát távmunka formájában. Ilyen körülmények között elfogadhatónak tekinthető a szülői szabadság és az A munkáltató összekapcsolása a B munkáltatónál való munkavégzéssel, feltéve, hogy ez nem annyira elnyelő munka, hogy megakadályozza a gyermek személyes gondozását (részmunkaidőben, otthon végzik - ami a személyes gondoskodási lehetőségek korlátozásával, de nem annak kizárásával függ össze).

Gyermekgondozási szabadság két munkáltatóval és társadalombiztosítási járulék 

Az Art. 6 mp A társadalombiztosítási rendszerről szóló, 1998. október 13-i törvény 1. pontjának 19. alpontja értelmében a szülői szabadságon lévő személyek kötelezően öregségi és rokkantsági nyugdíjbiztosítás alá esnek, és az e biztosításhoz járulékokat teljes egészében az állami költségvetés finanszírozza a ZUS-on keresztül (a törvény 16. cikkének (8) bekezdése). a társadalombiztosítási rendszerről).

Az Art. 18 mp A társadalombiztosítási rendszerről szóló törvény 5b. §-a alapján a szülői szabadságon lévő emberek nyugdíjazási és rokkantsági nyugdíjbiztosításaihoz kapcsolódó járulékok kiszámításának alapja az éves járulékalap csökkentésének összegének meghatározásához elfogadott előrejelzett havi átlagbér 60% -a..

Ugyanakkor a szülői szabadságon lévő emberek nyugdíjazási és rokkantsági biztosítási járulékának kiszámításának alapja nem lehet magasabb, mint az azt megelőző 12 naptári hónap időtartamára kifizetett átlagos havi javadalmazás szülői szabadság és nem lehet alacsonyabb a minimálbér 75% -ánál (a társadalombiztosítási rendszerről szóló törvény 18. cikkének (14) bekezdése). A nyugdíj- és rokkantsági nyugdíjjárulékok kiszámításának éves alapja korlátozásának összege 2021-ban 156 810,00 HUF, a meghatározásához elfogadott becsült átlagbér pedig 5227,00 HUF (a családügyi, munkaügyi és szociálpolitikai miniszter közleménye az éves alap korlátozásának összegéről a nyugdíjazási és rokkantsági biztosítási hozzájárulások összege 2021-ban, valamint a meghatározásához elfogadott előrejelzett átlagos javadalmazás összege). Ezért a szülői szabadságon lévő emberek öregségi és rokkantsági nyugdíjbiztosításaihoz kapcsolódó járulékok kiszámításának alapja 2021-ban 3 136,20 HUF (5227,00 HUF × 60%)..
2021. január 1-jétől a munkavégzés minimális díjazása 2600,00 HUF (a Minisztertanácsnak a munka minimális díjazásának összegéről és a legkisebb óradíj összegéről 2021-ban szóló rendeletének 1. §-a). Ezért a fent említett hozzájárulások kiszámításának alapja alacsonyabb lehet, mint 1 950,00 HUF (2600,00 HUF x 75%) összeg.

Az öregségi és rokkantsági nyugdíjjárulékokra vonatkozó megvitatott szabályok attól függetlenül érvényesek, hogy a szülői szabadságra jogosult egy vagy több munkáltatónál igénybe veszi-e azt.

Gyermekgondozási szabadság két munkáltatóval és egészségbiztosítási díjjal 

Az egészségbiztosítási díjak esete más. Az Art. 66 mp A közpénzekből finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvény 1. pontjának 32. alpontja szerint az egészségbiztosítási kötelezettség a szülői szabadságot igénybe vevő személyekre vonatkozik, akikre más jogcímen nem vonatkoznak egészségbiztosítási kötelezettségek..

Az Art. 81 mp Az egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvény 8. pontjának 8. alpontja szerint a szülői szabadságon lévő emberek egészségbiztosítási járulékának kiszámításának alapja a családi ellátásokra vonatkozó rendelkezések szerinti különleges gondozási támogatás összegének megfelelő összeg.. A speciális ápolási támogatás összege havi 620,00 HUF (a családi pótlék és a speciális ellátási támogatás igénylésének alapját képező családi jövedelem vagy tanulói jövedelem összegéről, a családi ellátások összegéről és a gondozói támogatás összegéről szóló Minisztertanács rendeletének 1. §-ának 13. pontja).

Az Art. 86 mp Az egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvény 1. pontja, az egészségbiztosítási járulékokat az állami költségvetésből finanszírozzák - azokat a ZUS fizeti. Ezért - abban az esetben, ha a szülői szabadságot ugyanaz a személy veszi igénybe sok munkáltatóval - a Kbt. 82 mp Törvény az egészségügyi szolgáltatásokról, amelyből az következik, hogy az egészségbiztosítási kötelezettség hatálya alá tartozó címek konvergenciája esetén, és e címek mindegyike alapján a díjat az állami költségvetésből finanszírozzák, a díjat csak az elsőként keletkezett jogcímen fizetik. Ha a jogcímeket egyidejűleg hozták létre, a díjat az első bejelentett jogcímért fizetik, amelyet az egészségbiztosítás fedez.

Ez azt jelenti, hogy ha egy személy két vagy több munkáltatónál vesz igénybe szülői szabadságot, az egészségbiztosítási járulékot csak akkor fizetik, ha egy munkáltatónál szülői szabadságot vettek igénybe - aki először adta ki a szabadságot, és ha a szabadságokat egyidejűleg adták -, akkor aki aki először nyújtotta be a felhalmozott hozzájárulásokat tartalmazó jelentést. Attól az alkalmazotttól, akinek megadják szülői szabadság, a munkáltatónak információt kell szereznie arról, hogy ezt a szabadságot is igénybe veszi-e más munkáltatóitól - annak meghatározása érdekében, hogy az átfedő címek közül melyikből kell fizetni az egészségbiztosítási díjat.

Amint az a fentiekből kitűnik, a szülői szabadság ugyanazon személy általi igénybevétele számos munkáltató számára különféle jogi következményekkel jár az egészségbiztosítási járulékok befizetése terén. Javasoljuk: A munkavállaló jogait, akik megváltoztatják a munkaviszonyt, jogszabályok szabályozzák-e??