Fizetetlen szabadság és egészségbiztosítás

Fizetetlen szabadság a gyakorlatban ez szünet a munkában. Az ilyen típusú szabadság szabályait a Munka Törvénykönyve írja le.

A Munka Törvénykönyvének 174. cikke
1. § A munkavállaló írásbeli kérésére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot adhat neki
2. § A fizetés nélküli szabadság időtartama nem számít bele a munkavállalói jogokat meghatározó munkaidőbe.

Ahogy a neve is mutatja, a munkavállaló nem jogosult díjazásra a fizetés nélküli szabadságon töltött időért. A munkáltató erre az időszakra nem fizet béreket vagy egyéb juttatásokat.

Kifizetetlen szabadság iránti kérelem

A munkavállaló kérheti a fizetés nélküli szabadságot azáltal, hogy megfelelő kérelmet nyújt be munkáltatójának. Ebben az esetben írásban kell megtenni. A munkáltatónak nincs joga arra kényszeríteni a munkavállalót, hogy fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe

A munkavállalónak joga van nem megindokolni az ilyen típusú szabadság igénylését, azonban a megfelelő érvek hozzájárulhatnak a kérelem munkáltató általi pozitív elbírálásához.

A fizetés nélküli szabadság ideje

Nincs olyan szabályozás, amely meghatározná a fizetés nélküli szabadság határát, amelyet a munkavállaló az év során igénybe vehet. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezt a szabadságot több napra és hosszabb időre is meg lehet adni.

A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónak azonban szem előtt kell tartania azt a tényt, hogy annak 3 hónapos érvényessége után a Munka Törvénykönyve lehetővé teszi egy munkavállaló visszahívását a szabadságról. Az elbocsátás okainak azonban csak érvényes, jól megalapozott okoknak kell lenniük, és a munkavállalónak bele kell egyeznie a munkába való visszatérésbe.

Ugyanakkor a törvény nem tiltja a munkavállalót abban, hogy engedélyt kérjen a munkáltatótól a korai munkába való visszatéréshez, amelyet a munkavállaló kifejezhet vagy nem..

Fizetetlen szabadság és szabadság a munkából

Az a munkáltató, aki abban az időben hozzájárult ahhoz, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe, nem jogosult felmondani a szabadságát. Ez a szabály függetlenül attól, hogy a munkavállaló mennyi ideig volt ilyen szabadságon.

Fizetetlen szabadság - nincs egészségbiztosítás

Mivel a fizetés nélküli szabadság a munkaviszony felfüggesztésének időszaka, ebben az esetben megszűnik a szociális és egészségbiztosítás alá eső jogcím. A közpénzekből finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvény értelmében a fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló a szabadság kezdetétől számított 30 nap elteltével elveszíti az egészségbiztosítási ellátásokhoz való jogát. Ez idő után a munkavállalót megfosztják az egészségügyi ellátáshoz való szabad hozzáféréstől. A fizetés nélküli szabadság ideje szünetet jelent a járulékok befizetésében és a biztosítás hatálya alatt.

Pályázat egészségbiztosításra családtagként

Ha a munkavállaló 30 nap elteltével is fizetés nélküli szabadságon van, az ingyenes egészségügyi ellátásokra való jogosultság érdekében családtagként be kell tartania magát egészségbiztosításba. Ezt megteheti dolgozó házastárs, nyugdíjas házastárs vagy dolgozó gyermek.

A kötelező egészségbiztosítás hatálya alá tartozó személy köteles jelentést tenni a biztosítással nem érintett családtagoknál. A családtag egészségbiztosítási kérelmét a ZUS ZCNA jelentkezési lapon történő benyújtás szükségességét okozó körülmények dátumától számított 7 napon belül kell benyújtani. A családtagok egészségügyi biztosításra való regisztrációjuk napjától jogosultak az egészségügyi szolgáltatásokra.

A törvény értelmében a családtagok:

  • saját gyermek, házastárs gyermeke, örökbefogadott gyermek, unokája gyermeke vagy külföldi gyermek, akinek gondnokságát megállapították, vagy külföldi gyermek nevelőszülő részeként, 18 éves korukig, és ha továbbtanulnak - 26 éves korukig, és ha van igazolásuk, jelentős fogyatékossággal vagy más, egyenlő bánásmódban részesülő személyekkel - nincs életkorhatár;

  • házastárs;

  • a biztosítottal egy háztartásban maradó felmenők (szülők, nagyszülők).

Ha a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló bejelentette családtagjait (pl. Gyermekeit és házastársait) egészségbiztosítással, akkor a fizetés nélküli szabadság megkezdésének napjától számított 30 nap elteltével elveszítik az Országos Egészségpénztár által finanszírozott egészségügyi ellátáshoz való jogot is..

A fizetés nélküli szabadság vége 

A szabadság iránti kérelemben meghatározott idő elteltével vagy a fizetetlen szabadság végének új időpontjának meghatározása után a munkavállalónak jogában áll a munkaszerződésben meghatározott feladatok körébe visszatérni a jelenlegi munkakörébe.. A munkáltató a fizetés nélküli szabadság lejárta után nem tagadhatja meg a munkavállaló alkalmazását.

Mi van, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság ideje után nem jelentkezik a munkájában? Ilyen körülmények között a munkáltatónak jogában áll előzetes értesítés nélkül elbocsátani a munkavállalót. Ennek oka az alkalmazottak alapvető kötelességeinek súlyos megsértése lesz.

Fizetetlen szabadság és éves szabadság

Az a munkavállaló, aki a fizetés nélküli szabadság meghozatala után általában visszatér a munkába, szabadságra jogosult. A fizetés nélküli szabadság igénybevétele azonban befolyásolja az üdülési szabadság összegét. Ha egy adott naptári évben a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevétele miatt egyetlen napot sem dolgozott, akkor az adott évre nem lesz jogosult szabadságra.. Ha a munkavállaló hosszú távú, fizetés nélküli szabadságra indulása előtt felhasználta a neki járó szabadság teljes határát, a munkáltató nem követelheti meg, hogy a munkába való visszatérés után aznapokon dolgozzon..

Fizetetlen szabadság és egészségbiztosítás - összefoglaló

Összefoglalva: a munkaszerződés alapján alkalmazott, fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló a szabadság kezdete után 30 nappal elveszíti az egészségbiztosításhoz való jogát. A megjelölt időszak lejártával elveszíti az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való jogát. Ebben az esetben egy ilyen személyt egy dolgozó családtagnak be kell jegyeznie egészségbiztosításba. Javasoljuk: A munkavállaló jogait, akik megváltoztatják a munkaviszonyt, jogszabályok szabályozzák-e??