Az alkalmazottak bérének kifizetési határideje

A Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) értelmében a munkaszerződés megkötésének eredményeként a munkavállaló vállalja, hogy meghatározott típusú munkát végez a munkáltató számára, a munkáltató pedig vállalja, hogy díjazás ellenében alkalmazza a munkavállalót. Ezért a javadalmazás a munkaviszony alapvető és egyik legfontosabb eleme. A javadalmazás kifizetése a munkáltató kötelezettsége, amelyet nagyon szorgalmasan kell teljesíteni. Tehát annak végrehajtása a törvényeknek megfelelően teljesüljön, a munkáltatónak nagyon oda kell figyelnie a javadalmazás kifizetésének napja. Tehát milyen határidőket kell betartania a munkáltatónak a bérek kifizetése kapcsán? Mi legyen a fizetési mód? Meg lehet változtatni a javadalmazási szabályokat? Ezekre a kérdésekre ebben a cikkben válaszolunk.

A javadalmazás kifizetésének határideje a rendeletekben

Az Art. A Munka Törvénykönyve 85. cikkének értelmében a munkáért járó díjazást naptári hónapban legalább egyszer meg kell fizetni. A fizetés napját előre meg kell határozni egy meghatározott és meghatározott időpontban, a munka szabályzatában, a javadalmazási szabályzatban vagy a kollektív munkaszerződésben. Ha a munkáltató nem készített ilyen szabályzatot, akkor a dátumot meg kell határozni a munkaszerződésben. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a bérek részenkénti kifizetésének lehetőségét is, például hetente vagy két hetente. Hacsak a jogszabályok vagy a munkaszerződés másként nem rendelkezik, a törvényben meghatározott díjazást utólag kell fizetni, vagyis a munka elvégzése után..

Az Art. A Munka Törvénykönyve 85. cikkének 3. bekezdése, ha a megbeszélt fizetési nap szabadnap (vasárnap, munkaszüneti nap, további szabadnap), a javadalmazást az előző napon folyósítják. Ez azt jelenti, hogy ha a fizetési napot a hónap 10. napjára szabják, és ez a nap szombati ünnepre esik, azt legkésőbb az ünnepet megelőző pénteken kell kifizetni..

Ha azonban sem a szerződés, sem a javadalmazási szabályzat nem határozza meg a díjazás kifizetésének időpontját, a javadalmazást a naptári hónap utolsó napján kell kifizetni. Darab vagy jutalék díjazásakor azonban azt teljes összegének meghatározása után azonnal, de legkésőbb a következő naptári hónap 10 napon belül kell kifizetni. A fent említett munkarendszerekben bevett gyakorlat az előleg kifizetése a hónap 25. napjáig, a fennmaradó esedékesség pontos kiszámítása után - a következő naptári hónap 10. napjáig..

Az egy hónapnál hosszabb időtartamú kiegészítő díjazásokat, például negyedéves vagy éves bónuszokat, a javadalmazási szabályzatban vagy a kollektív szerződésben meghatározott időpontokban fizetik ki, és ha ilyen rendelkezések nincsenek, akkor a munkaszerződésben meghatározott napon. Ezt a díjazást utólag fizetik, pl. Az éves bónuszt a naptári év végén vagy a következő év elején fizetik ki, amelyre a.

Mi fenyegeti a munkáltatót a fizetési határidő elmulasztásával??

Abban a helyzetben, amikor a munkáltató nem tartja be a megbeszélt bérfizetési határidőket, a munkavállalót törvényes késedelmi kamat illeti meg. A Legfelsőbb Bíróság 2002. szeptember 19-i állásfoglalásában (ügyirat hivatkozási száma: III PZP 18/02) hangsúlyozta, hogy a munkavállaló jogosult a késedelmi idő késedelmes fizetésére, abban a részben is, amelyből a munkáltató társadalombiztosítási járulékot fizetett. egészségügyi ellátás és a személyi jövedelemadó előlege.

Ezenkívül a doktrína azon a véleményen van, hogy a munkáért járó díjazás késedelmes követelése szorosan kapcsolódik a munkaviszonyhoz, mivel a díjazási kötelezettségnek az Art. A Munka Törvénykönyve 86. cikke alapján a munkaügyi bíróságnak figyelembe kell vennie, még akkor is, ha a munkavállaló nem nyújtotta be ezt az igényt.

A javadalmazás kifizetésének késedelme esetén a munkáltatót nemcsak a kamatfizetési kötelezettség fenyegeti, mert abban az esetben, ha a munkavállaló kárt szenvedett a díjazás késedelme miatt, ezen a számlán kártérítést is követelhet az Art. 471. §-a.

A munkavállaló javadalmazási igényeinek korlátozását az Art. A Munka Törvénykönyve 291. cikkének (1) bekezdése, és e rendelkezés értelmében 3 év.

Megváltoztathatja-e a munkáltató a bérfizetés dátumát??

A bérek kifizetésének határideje a munkáltató megváltoztathatja, azonban minden alkalommal köteles tájékoztatni a munkavállalókat erről a tényről. Hangsúlyozni kell, hogy a javadalmazási szabályok megváltoztatása a munkavállalók tájékoztatása nélkül érvénytelen. A Legfelsőbb Bíróság 2004. október 6-i ítéletében (ügyirat hivatkozása: I PK 569/03) kimondta, hogy "a javadalmazási szabályozásból eredő javadalmazási feltételek megváltoztatásáról szóló, e szabályozás megváltoztatása és az alkalmazottak tájékoztatása nélküli közlemény nem változtatja meg a munka ".

A munkavállalóknak a javadalmazás változásáról történő tájékoztatásának nem kell írásban történnie, a munkáltató ezt szóban, elektronikus úton (elektronikus postafiókon keresztül) vagy az információs faliújságra történő feladásával is megteheti..

Fontos, hogy a változtatásokat ugyanabban a formában vezessék be, amelyben eredetileg készültek. Tehát ha a javadalmazás kifizetésére vonatkozó szabályokat a javadalmazási szabályzat vagy a kollektív munkaszerződés rögzíti, akkor a munkáltatónak ezen törvényekben is változtatásokat kell bevezetnie. Ha a munkaszerződésekben ezeket a szabályokat minden egyes alkalmazottal külön-külön állapodták meg, akkor a munkáltató kénytelen lesz minden beosztottjával az eredeti szerződés mellékletét kötni. Ezenkívül, ha van egy szakszervezeti szervezet a munkahelyen, az esetleges változtatásokat annak bevezetése előtt meg kell egyeztetni a szakszervezeti szervezettel..

A javadalmazás kifizetési formája

Az Art. A Munka Törvénykönyve 86. cikkének értelmében a javadalmazást a munkavállaló saját kezébe kell fizetni készpénz formájában, azaz készpénzben. Ezenkívül a nem készpénzes tranzakciók jelenlegi gyors fejlődése miatt a 3. cikk A Munka Törvénykönyve 86. cikke lehetővé teszi a kifizetések átutalását a munkavállaló által megjelölt bankszámlára - a munkavállaló felelős a bank kiválasztásáért. Banki átutalás esetén a pontosságért a munkáltató a felelős, ami azt is jelenti, hogy a munkáltató köteles az átutalást olyan időben végrehajtani, hogy a munkavállaló javadalmazása a fizetés napján a bankszámlájára kerüljön jóváírásra. A munkáltatót terhelik az átutalás költségei is. Bármely más javadalmazás kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a kollektív munkaszerződés úgy rendelkezik, vagy ha a munkavállaló ehhez hozzájárult..

A javadalmazás kivételesen részben más formában is teljesíthető, például helyettes, ha törvény vagy kollektív munkaszerződés írja elő ezt a formát. Másrészt elfogadhatatlan árukban történő fizetés, váltó vagy értékpapír (pl. Részvények, kötvények) formájában.

A Kódex lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy "fizetős" kiegészítő díjazást kapjanak nem anyagi formában. Ez lehet például egy lakás bérlése egy alkalmazottnak, telefon, laptop vagy céges autó adása magán- és munkavállalói használatra. A nem pénzbeli juttatások a képzésért, az üdülésért vagy a turisztikai utazásokért fizetett összegek is. Az összes fent említett juttatás ingyenesnek minősül, azaz a munkáltató minden ellenérték fejében fizetett javadalmazás nélkül fizet.

Ezenkívül a Munka Törvénykönyve megadja a munkavállalóknak a hozzáférést a díjazás kiszámításának alapját képező dokumentumokhoz, például a jutalékok kiszámításához, a bónuszok kiszámításához, a túlórák kiszámításához..

Felfedheti-e a munkáltató a munkavállaló fizetését??

A munkáltatónak nincs joga nyilvánosságra hozni a munkavállaló díjazásának összegét, ha ehhez nem járult hozzá. A Legfelsőbb Bíróság 7 bírójának 1993. július 16-i állásfoglalása alapján (ügyirat hivatkozási száma: I PZP 28/93) a munkavállalói javadalmazás összegének nyilvánosságra hozatala kifejezett beleegyezése nélkül az Art. 23. és művészet. 24. -a a Ptk. Ilyen helyzetben a munkavállaló jogosult a munkáltatótól kártérítést követelni az elszenvedett kárért.

Mi van, ha a munkáltató indokolatlan díjazást fizet a munkavállalónak?

Előfordulhat az is, hogy a munkáltató önkéntelenül kétszer fizeti meg a munkavállalónak ugyanazt a díjazást, vagy meghaladja azt. Ebben az esetben a munkáltató nem képes önállóan visszatéríteni a jogosulatlan ellátást. Ezért, ha a munkavállaló önként nem adja vissza az átutalt pénzeszközök feleslegét, a munkáltatónak csak a túlfizetés visszatérítésére, azaz a bíróságon indított, indokolatlan gazdagodásért folytatott kereset marad hátra..

Bérfizetési időpontok - összefoglaló

A jelenlegi jogi helyzetben a munkáltató által fizetett javadalmazást havonta legalább egyszer, rögzített, előre meghatározott napon, közvetlenül a teljes összeg meghatározása után, de legkésőbb a következő hónap 10. napján kell teljesíteni.. A bérek kifizetésének határideje munkarendben, javadalmazási szabályzatban vagy kollektív munkaszerződésben kell meghatározni. Ha azonban a munkáltató nem készített ilyen szabályzatot, akkor a dátumot meg kell határozni a munkaszerződésben.

Az előző naptári hónap fizetési dátumának a következő hónap 10. napjától későbbi napokra történő elhalasztása csak akkor használható, ha a javadalmazás összegét a teljesítmény függvényében kalkulálják (például a darab- vagy jutalékrendszerben).

A munkáltatónak körültekintően kell eljárnia a bérek időben történő kifizetésével kapcsolatban, mivel minden késés napja a munkavállaló késedelmi kamatának fizetési kötelezettségét vonhatja maga után. Sőt, ha egy alkalmazottat a fizetés késedelme miatt veszteség érte, kártérítést követelhet az elszenvedett kárért. Javasoljuk: Betegség a munka első hónapjában és a táppénz alapja