A cikk olyan embereknek szól, akik különféle események, köztük véletlenszerű események következtében, legalább részben munkaképtelenné váltak, ezért nyugdíjra voltak jogosultak. Gyűjtése során járulékokat is fizettek, de ez az időszak beleszámít-e a szolgálati időbe? Akár nyugdíjas időszak lefedi a nyugdíjperiódusokat? Ha igen, milyen feltételekkel? Ezekre a kérdésekre a tanulmány később válaszol.
Nyugdíjkorhatár - jogalap
Nyugdíjas időszak és hogy mi szerepel ebben a gyakorlatban, a társadalombiztosítási pénztár nyugdíjtörvénye írja le. A szabályozás jelzi, hogy mi szerepel a nyugdíjkorhatárban.
Az Art. A fent említett normatív törvény 5. cikke az öregségi nyugdíjhoz való jog meghatározásakor és annak összegének kiszámításakor az alábbiakat tartalmazza: Lásd még:
- Életjáradék vagy fordított hitel?
- Szociális nyugdíj - ki kaphat ilyen támogatást?
- Mennyibe kerül a kompenzációs nyugdíj??
- járulékfizetési időszakok;
- nem járulékalapú időszakok;
- kiegészítő időszakok - a mezőgazdasági termelők társadalombiztosítása, a gazdaság vezetése a 16. életévét követően, a gazdaságban végzett munka a 16. életév betöltése után (a társadalombiztosítási alap öregségi és rokkantsági nyugdíjairól szóló törvény 10. cikke);
- rokkantsági nyugdíjak megkapása, ha a teljes járulékfizetés és a nem járulékalapú időszakok rövidebbek, mint az öregségi nyugdíj megadásához szükséges időszak (a nyugdíjakról és a FUS-ból származó nyugdíjakról szóló törvény 10a. cikke).
Mennyi az öregségi nyugdíj megszerzéséhez szükséges szolgálati idő??
Az 1948. december 31. után született biztosítottak az alábbi nyugdíjkorhatár elérése után jogosultak öregségi nyugdíjra:
- a nők esetében legalább 60 év;
- a férfiaknál legalább 65 év.
Az 1949. január 1. előtt született biztosítottak öregségi nyugdíjra jogosultak, ha megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének:
- elérték a nőknél legalább 60 éves, a férfiaknál pedig legalább 65 éves nyugdíjkorhatárt;
- járulékalapú és nem járulékalapú időszakai nőknél legalább 20, férfiak esetében 25 év.
A járulékfizetési időszak a biztosítási időszak, vagyis a legegyszerűbb módon fogalmazva a munkaszerződések, a kinevezési okmányok, megbízási, egyedi és egyéb szerződések szerinti munkaidő, amely alapján az adott személy biztosítottként jár el. A hozzájárulási időszakok a következőket tartalmazzák, de nem kizárólagosan:
- a társadalombiztosítási járulékok befizetésének időtartama a társadalombiztosítás megszervezésére és finanszírozására, az ügyvédi kamarára, a foglalkoztatásra és a munkanélküliség ellensúlyozására, valamint a szociális segélyre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott összegben;
- a papok által fizetett járulékok időtartama, feltéve, hogy a biztosítás teljes időtartama alatt fizetik őket;
- az aktív katonai szolgálat időszaka a lengyel hadseregben;
- a veterán tevékenység időszaka;
- a rendőrség, a határőrség, a börtönszolgálat, a vámszolgálat, az állami tűzoltóság és más, a törvényben meghatározott intézmények szolgálati ideje.
További példákat a FUS nyugdíjairól és rokkantsági nyugdíjairól szóló törvény, különös tekintettel az Art. Ezen normatív aktus 6. pontja.
A nem járulékalapú időszakok pedig magukban foglalják különösen a beszedési időszakokat:
- a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján fizetett keresőképtelenség időtartama;
- társadalombiztosítási ellátások: betegség- vagy gondozási biztosítás;
- rehabilitációs ellátás;
- társadalombiztosítási ellátások: betegség- vagy gondozási biztosítás és rehabilitációs ellátás a biztosítási kötelezettség megszűnése után.
Ezért a nem járulékalapú időszakok azokra a díjazásokra és juttatásokra vonatkoznak, amelyeket a biztosított nem vett igénybe, de betegszabadságon van, és táppénzből vagy megfelelő juttatásból vagy rehabilitációs ellátásból van..
A járulékalapú és a nem járulékalapú időszakok hossza befolyásolja a leendő nyugdíjasnak juttatandó nyugdíj összegét - minél több van, annál magasabb lesz a nyugdíj - az 1948. december 31. után született emberek esetében.
A korábban született embereknek dokumentálniuk kell, hogy járulékalapú és nem járulékalapú időszakuk legalább 20 év a nőknél és 25 év a férfiaknál.
A nyugdíjazási időszak kiterjed-e a nyugdíj megszerzésének időszakaira?
Rendelkezése alapján a Kbt. A Társadalombiztosítási Alap öregségi és rokkantsági nyugdíjairól szóló törvény 10a. Cikkének (1) bekezdése alapján annak megállapításakor, hogy az a személy, aki a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságát az Alapból a munkaképtelenség miatt a munkaképtelenség miatt elvesztette, öregségi nyugdíjra jogosult, a munkaképesség visszaszerzése miatt a nyugdíj megszerzésének időszakait is figyelembe veszik, ha járulékalapú és nem járulékalapú cikk rendelkezései szerint meghatározott feltételekkel határozzák meg. A törvény 6., 7. és 10. cikke rövidebb, mint az öregségi nyugdíj megadásához szükséges idő, amennyiben ez az időtartam kiegészítéséhez szükséges.
1. példa.
Marta asszony 1946. január 15-én született. A törvény szerint 20 év járulékalapú és nem járulékalapú időszakot kell dokumentálnia ahhoz, hogy jogosult legyen nyugdíjra. Az általa összegyűjtött dokumentumok azt mutatják, hogy 14 évig volt alkalmazott, míg 3 évig különféle ellátásokat - betegség- és ápolási ellátásokat - kapott. Ugyanakkor rokkantsági nyugdíjban volt 7 évig. A társadalombiztosítási intézmény, miután Marta asszonyt okleveles orvos megvizsgálta, kijelentette, hogy visszanyerte munkaképességét, és így elveszítette a nyugdíjhoz való jogát.
Ezért a teljes dokumentált járulékalapú és nem járulékalapú időszak 17 év, míg az előírt időszak 20 év. Ennek az időszaknak a teljesítéséhez 3 év szükséges, amely a rokkantsági nyugdíj megszerzésének 7 éves időszakától számítható, mivel hosszabb időtartam nem szükséges Marta asszony öregségi nyugdíjhoz való jogának megadásához. Ezért használhatja ezt a 3 évet, és ez a törvény hatással lesz rá. Amikor a járulékalapú és a nem járulékalapú időszakok elérik az előírt minimumot - vagyis a nőknél 20, a férfiaknál a 25 évet -, akkor a nyugdíj megszerzésének időtartama nem számít bele ezekbe az időszakokba, azt egyáltalán nem veszik figyelembe..
A nyugdíj összegét nem befolyásolja, a magasabb miatt növeli nyugdíjas időszak, mert csak akkor releváns, ha a leendő nyugdíjasnak nincs elegendő járulékalapú és nem járulékalapú időszaka.
Fontos, hogy ha a nyugdíj folyósításának időszaka egybeesik a járulékalapú, nem járulékalapú vagy mezőgazdasági munka időtartamával, akkor ezt nem veszik figyelembe, még akkor sem, ha a kérelmező még néhány hónappal a törvény által előírt nyugdíjazási idő elérése előtt van - ezért nem lehet számolni a nyugdíjat, ha ugyanabban az időszakban jogosult volt táppénzre, táppénzre, ápolási ellátásra, például egy másik munkáltatótól, ha a személyt több munkáltató alkalmazta.
Nyugdíjas időszak - Összegzés
Összefoglalva meg kell jegyezni, hogy a rokkantsági nyugdíj megszerzésének időszaka beleszámítható a nyugdíjba, vagy nem, és befolyásolja az öregségi nyugdíjhoz való jogot és annak összegét..
Ha a biztosított személy nem rendelkezik a szükséges járulékalapú és nem járulékalapú időszakkal - és ez az időszak nőknél 20, férfiaknál 25 év - meg lehet számolni a rokkantsági nyugdíjban részesülés időszakát, de nem a teljes időszakra, hanem csak ennek az időszaknak a kiegészítésére, összesen 20, illetve 25 év volt. Ilyen módon nem lehet hosszabb, de minimum nyugdíjidőszakot szerezni.
Ha azonban a biztosítottnak megvan az előírt teljes járulékalapú és nem járulékalapú időszaka, akkor az az időszak, amelyben a nyugdíjat kapta, nem számít bele a nyugdíjazási időbe, és nem befolyásolja az öregségi nyugdíjra való jogosultságot vagy annak összegét. Javasoljuk: Nem szabványos munkaidő. A munkaadó fizet-e a túlórákért?
