A munkavállaló bűncselekménye a munkaviszony megszüntetésének okaként

Fontos, hogy minden munkáltató támaszkodhasson az általuk alkalmazott munkavállalókra. A bizalom elvesztése megakadályozza a további együttműködést. Az olyan események, amelyek különös veszélyt jelenthetnek a munkáltatóra, a munkavállalók által elkövetett bűncselekmények. Akár munkavállalói bűnözés lehet a munkaszerződés felmondásának oka?

A bűncselekmény meghatározása

Az Art. A Btk. 1. §-a (1) bekezdésének értelmében a bűncselekmény a cselekmény elkövetésekor hatályos törvény büntetésével tiltott cselekmény. A kódex megkülönbözteti a bűncselekményeket:

  • bűncselekmények - tiltott cselekmények, amelyek 3 évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel vagy szigorúbb büntetéssel büntethetők;
  • bűncselekmények - tiltott cselekmények, napi 30 árnál nagyobb összegű vagy 5000 HUF feletti pénzbírsággal, egy hónapnál hosszabb szabadságvesztés büntetéssel vagy egy hónapnál hosszabb szabadságvesztés büntetéssel (7. cikk).

A Btk szisztematikája magában foglalja béke elleni bűncselekmények, emberiség, háborús bűncselekmények, a Lengyel Köztársaság ellen, védelem, élet és egészség, közbiztonság, szabadság, szexuális szabadság és tisztesség, család és gondozás, becsület és testi épség, fizetett munkát végző személyek jogai, dokumentumok hitelessége, vagyon és bűncselekmények a katonák vonatkozásában (ideértve a katonai szolgálat teljesítésének kötelezettségét, a fegyverek kezelésének szabályait, valamint a katonai felszereléssel és a katonai javakkal felfegyverkezve). Amint a bemutatott számításból kiderül, a bűncselekmények különféle áruk ellen irányulhatnak, és a társadalmi élet számos aspektusát érinthetik. Lásd még

  • Fiatal munkavállaló - minden, amit tudnia kell
  • A távmunka beleszámít az öregségi és öregségi nyugdíjba??

Az ártatlanság vélelme

Cikkben kifejezett alapelv. A büntetőeljárási törvénykönyv 5. cikke az ártatlanság vélelme. Ez azt jelenti, hogy a vádlottat ártatlannak kell tekinteni mindaddig, amíg bűnösségét be nem bizonyítják és jogerős ítélettel meg nem erősítik. A nem elhárítható kétségek a vádlott javára oldódnak meg.

Az alkalmazott bűncselekménye és fegyelmi elbocsátása

A Munka Törvénykönyve rendelkezéseiben a munkavállaló által elkövetett bűncselekményt egyszer kifejezetten megemlítik - az Art. 52. § 1. pont 2. pont, mint a munkáltató munkáltató általi felmondásának egyik lehetséges oka a munkavállaló hibája miatt (az úgynevezett fegyelmi felmondás). E rendelkezés értelmében a munkáltató a munkavállaló hibája miatt felmondási idő nélkül felmondhatja a munkaszerződést, ha a munkavállaló a munkaszerződés időtartama alatt olyan bűncselekményt követ el, amely megakadályozza abban, hogy a betöltött pozícióban továbbra is foglalkoztassa, ha a bűncselekmény nyilvánvaló vagy jogerős ítélet megerősítette.

Az elbocsátás okai

Az idézett rendelkezés szövegéből következik, hogy annak felismerése érdekében, hogy a bűncselekmény elkövetése adott esetben feltétel lehet a munkaszerződésnek a munkavállaló hibájából történő felmondásához, a következő körülményeknek együttesen kell bekövetkezniük:

  • a munkavállaló a munkaszerződés időtartama alatt bűncselekményt követett el;
  • az elkövetett bűncselekmény megakadályozza egy alkalmazott további foglalkoztatását a betöltött pozícióban;
  • a bűncselekmény nyilvánvaló, vagy azt jogerős ítélet megerősítette.

A bűncselekmény ideje

A Munka Törvénykönyve 52. cikke (1) bekezdésének 2. pontja csak a munkaszerződés időtartama alatt elkövetett bűncselekményeket említi, nem korábban.

1. példa.

A munkavállaló és a munkáltató 2019. július 1-jétől kötöttek munkaszerződést. 2019 szeptemberében a munkáltató megtudta, hogy a munkavállalót 2018-ban hamisított okmány felhasználásának vétsége miatt ítélték el (a Btk. 270. cikkének (1) bekezdése). Ha ezen információk kézhezvétele kapcsán a munkáltató fel akarja bontani a munkavállalóval kötött szerződést, akkor ezt nem teheti meg a Kbt. A Munka Törvénykönyve 52. § 1. bekezdésének 2. pontja, mert a bűncselekmény a munkaszerződés megkötése előtt következett be.

Amikor egy alkalmazott bűncselekménye megakadályozza a további alkalmazásban?

A Munka Törvénykönyve nem kommentálja ezt az ügyet. A munkáltatónak minden egyes esetben mérlegelnie kell, hogy a bűncselekmény jellege, módja és körülményei, illetve az elkövető indítékai mennyiben teszik lehetetlenné a munkavállaló felvételének folytatását. Különösen meg kell fontolni, hogy milyen kockázatok fognak társulni a munkaszerződés folytatásához - beleértve hogy a munkavállaló kockázatot jelenthet-e más alkalmazottakra vagy harmadik felekre, valamint a munkáltató vagyonára.

2. példa.

A munkaszerződés időtartama alatt a munkavállaló vagyon elleni bűncselekményt követett el, amely lopás betöréssel történt (Btk. 279. cikk (1) bekezdés). A munkavállalót egy raktárvezetői pozícióban alkalmazzák, akit jelentős értékű ingatlan gondozásával bíznak meg. Ilyen körülmények között a szerződés felmondásának érve az Art. A Munka Törvénykönyve 52. § 1. bekezdésének 2. pontja az munkavállalói bűnözés ugyanazzal az áruval (vagyonnal) szemben irányult, mint amellyel az alkalmazott felelős a munkaköri feladatai során. Ez arra a következtetésre vezet, hogy a munkavállaló folyamatos foglalkoztatása túl nagy kockázatot jelent a munkáltató számára a munkaviszony folytatásához.

Bűncselekmény bejelentése

A Munka Törvénykönyve előírja munkavállalói bűnözés, amelyet a munkáltató az elbocsátás okaként kíván kezelni, nyilvánvaló volt, vagy jogerős ítélet megerősítette. Az elítélés, mint megbízható információforrás a bűncselekmény elkövetéséről, nem kétséges. Nehezebb lehet azonban meghatározni, ha nyilvánvaló bűncselekményről van szó. A legegyszerűbb az az eset, amikor a munkáltató a tanúja a tiltott cselekménynek, például amikor azt látja, hogy a munkavállaló ellopja a munkáltatóhoz tartozó dolgokat. Más esetekben annak megállapítása, hogy a bűncselekmény nyilvánvaló-e, nem biztos, hogy ilyen egyszerű.

A Legfelsőbb Bíróság 2015. július 2-i III. PK 144/14. Sz. Ítéletében kimondta, hogy az Art. A Munka Törvénykönyve 52. § 1. pontjának 2. alpontja szerint a bűncselekménynek nyilvánvalónak kell lennie, vagyis egyértelmű bizonyítékokkal kell rendelkeznie a tiltott cselekményről, amelyet büntetéssel büntetéssel követtek el (például az elkövető "vörös kezű" elfogása). A bűncselekmény (vagy a jogerős ítélet) bizonyítékának rendelkezésre kell állnia, mielőtt a munkáltató benyújtaná a felmondási értesítést. A bűncselekmény nyilvánvalóságának későbbi bemutatása vagy a bűncselekményt kimondó ítélet érvényesítése nem gyógyítja meg a szerződés felmondását. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy az Art. A Munka Törvénykönyve 52. § (1) bekezdésének 2. pontja szerint a bűncselekmény nyilvánvaló előfeltevése egyfajta eltérés az ártatlanság vélelmének fent említett elvétől, amely csak akkor engedi meg, hogy egy személy bűncselekményt kövessen el, amikor törvényesen elítélik. A Munka Törvénykönyve viszont lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót az elítélés előtt bűnözőként kezelje - elegendő, ha a munkáltató természetesnek tekinti a bűncselekményt.

Mit kell tennie a munkáltatónak, ha nem tudja alkalmazni az Art. 52. § 1. § 2. pont?

Vannak olyan helyzetek, amikor - bár a munkavállaló által elkövetett bűncselekményt senki sem kérdőjelezi meg - az Art. 52. § 1. § 2. pont. Olyan lesz amikor a bűncselekményt a munkaszerződés megkötése előtt követték el. Ilyen esetekben a munkáltató a bűncselekmény tudomására jutása mellett dönthet úgy, hogy elvesztette a munkavállalóval folytatott együttműködéshez szükséges bizalmat. A munkáltató ezután megfontolhatja a Kódex egyéb rendelkezéseinek alkalmazását, amelyek lehetőséget nyújtanak a munkavállaló szerződésének felmondására. Először is meg kell említeni az Art. A Vámkódex 30. § 1. pontjának 2. alpontja képezi a jogalapot a munkaszerződés felmondással történő felmondásának. Mindegyik konkrét eset azonban külön mérlegelést igényel, mivel a bűncselekmény elkövetésének nem mindig a munkavállaló elbocsátásának kell lennie, és annak is lennie kell (ami a munkáját elvesztő személy számára mindig komoly problémát jelent az életben).

A büntetlen előélet hiánya mint a munkaviszony megkötésének feltétele

Érdemes megemlíteni azt is, hogy a különleges cselekmények a tiszta bűnügyi nyilvántartás követelményét állapítják meg az egyes szakmai csoportokba tartozó alkalmazottak alkalmazásának feltételeiként. Ez elsősorban a különféle állami intézmények és az önkormányzati intézmények alkalmazottjaira vonatkozik. Például a művészet. Az önkormányzati alkalmazottakról szóló törvény 6. cikke kimondja, hogy az önkormányzat alkalmazottja nem lehet olyan személy, akit érvényes bírósági ítélettel elítéltek szándékos bűncselekmény miatt, amelyet közváddal vagy szándékos adóügyi bűncselekmény miatt indítottak. Az Art. A fent említett törvény 6a. §-a abban az esetben, ha az ilyeneket jogerős bírósági ítélettel elítélik munkavállalói bűnözés felmondással vagy felmondással felmondhatja a munkaszerződést (legkésőbb egy hónappal attól a naptól számítva, amikor a munkáltató információt szerzett a jogerős ítéletről).

A Munka Törvénykönyve meghatározza a munkáltató magatartásának lehetséges útját azokban az esetekben, amikor kiderül, hogy alkalmazottja bűncselekményt követett el. Alkalmazása mindig megköveteli egy adott eset releváns körülményeinek mérlegelését annak megállapításához, hogy a munkaszerződés megszüntetéséhez szükséges összes feltétel teljesül-e. Javasoljuk: A munkavállaló elhagyja a munkát - mi jár vele?