A munkavállalói igények korlátozása - milyen határidőkre kell figyelnie?

Az igény azt a jogot követeli meg, hogy egy adott személy bizonyos módon viselkedjen, különösen egy bizonyos szolgáltatás teljesítése érdekében. A munkavállalói igények magukban foglalják a munkavállaló és a munkáltató közötti munkaviszonnyal kapcsolatos jogokat, például a díjazás kifizetésére, az üdülési szabadság megadására vagy a biztonságos és higiénikus munkakörülmények biztosítására vonatkozó igényeket. Lásd még

  • Szabadnap egy szombatra eső ünnepre
  • Felnőtt serdülő - mik a jogai?
  • Hozzáférhet-e az alkalmazott a bérszámfejtési dokumentumokhoz?

Mi a követelések korlátozása?

A munkaviszony alapján fennálló követelések, csakúgy, mint a polgári jogi követelések, korlátozott időre szólnak. Az Art. A Munka Törvénykönyve 292. cikke szerint a munkaviszony alapján fennálló követelés elévülési idejének lejárta után a követelésre jogosult személy tartózkodhat annak teljesítésétől, hacsak nem mond le az elévülés alkalmazásáról. Az elévülési jogalap elengedése azonban az elévülési idő lejárta előtt érvénytelen.

Mikor van a munkavállalói követelések elévülése?

A munkaviszony alapján fennálló munkavállalói igények elévülnek a követelés esedékességének napjától számított 3 év elteltével, azaz attól a naptól kezdve, amikor a munkavállaló felkérheti a munkaadót az adott juttatás nyújtására (a Munka Törvénykönyve 291. cikkének (1) bekezdése)..

1. példa.

A munkaszabályzatban a munkáltató kikötötte, hogy egy adott hónap díjazását legkésőbb a következő hónap 10. napján folyósítsák a munkavállalóknak. A munkáltató nem fizette ki a munkavállalónak a 2017. júniusi díjazást. A munkaszabályzat rendelkezéseivel összefüggésben a munkavállalónak e díjazás kifizetésére vonatkozó igénye 2017. július 10-én esedékessé vált. Ezért ettől az időponttól kezdődött a követelés 3 éves elévülési ideje, amely 2021. július 10-én járt le. Ezen a napon a munkáltató bevallottan kifizetheti a munkavállalónak a 2017. júniusi fennmaradó díjazást, de nem köteles ezt megtenni azzal a fenyegetéssel, hogy bírósági ítéletet hozna, amely rá kényszeríti az említett fizetés teljesítésére. Más szavakkal, a fizetés vagy sem eldöntése a munkáltató belátása szerint marad az említett dátum után.

2. példa.

Ha az 1. példában leírt esetben a munkáltató az elévülési idő lejárta után lemondana az elévülési kifogásról, akkor az elévülési idő újból elkezdődne az ebben a kérdésben jelentkező akaratnyilatkozat napjától. Feltételezve, hogy az elemzett esetben a munkáltató 2021. július 25-én lemondana az elévülési kérelemről, akkor az új 3 éves elévülési idő 2023. július 25-én jár le..

Amíg a kifejezés a követelések korlátozása a munkavállalónak a munkáltatóval szemben fennálló esedékessége 3 év, akkor a munkáltató munkavállalóval szembeni követelései esetén a 3 éves elévülési idő mellett a rendelet is alkalmazandó, amely szerint a munkáltató követelései:
- a munkavállaló által a munkavállalói kötelességek elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése miatt okozott kár megtérítése,
- kártalanítás a munkaszerződés munkavállaló általi indokolatlan felmondása esetén, az Art. 55. § a Munka Törvénykönyve,
- a versenytilalmi záradék munkavállaló általi megszegése miatt járó kártérítés,
elévül, ha a munkáltató tudomást szerzett a munkavállaló által okozott kárról, de legkésőbb a kár keletkezésétől számított 3 év elteltével elévül..
Ha a munkavállaló szándékosan okozta a kárt, a kártérítési igény korlátozására a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni, amely főszabály szerint 6 éves elévülési időt, az időszakos ellátások igénylése esetén pedig 3 éves időtartamot ír elő (a Munka Törvénykönyve 291. cikkének (2) bekezdése)..

Az elévülési idő abszolút érvényben van

Az elévülési idő bírósági eljárással nem rövidíthető vagy hosszabbítható meg (a Munka Törvénykönyve 291. cikkének (4) bekezdése). Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha a munkaviszonyban részt vevő felek meg akarják állapodni abban, hogy egy adott követelés elévülési ideje eltér a jogi rendelkezésből eredőtől, az ilyen rendelkezés érvénytelen..

A jogerős ítélettel megállapított követelések korlátozása 

A viták rendezésére kijelölt testület jogerős határozatával megerősített kereset, valamint a Munka Törvénykönyvében meghatározott módon az ilyen testület előtt kötött egyezség keretében megállapított követelés elévül, az ítélet jogerőre emelkedésétől vagy egyezségre jutásától számított 10 év elteltével (Munka Törvénykönyve 291. cikkének (5) bekezdése).

3. példa.

Az 1. példában bemutatott tényekre hivatkozva tegyük fel, hogy a munkavállaló a 3 éves elévülési idő lejárta előtt pert indított a munkáltatóval szemben a munkáltatóval szemben, a bíróság pedig ítéletében arra kötelezte a munkáltatót, hogy fizesse ki a munkavállalónak a 2017. júniusi hátralékot. hogy a bírósági ítélet 2019. augusztus 30-án jogerőre emelkedett. Ezért a munkavállaló keresetének elévülése 10 év után, azaz 2029. augusztus 30-án lesz elévült..

Vis maior hatása az elévülési időre 

A vis maior esemény rendkívüli, külső és megakadályozhatatlan. Ha vis maior miatt a munkavállaló nem érvényesítheti követeléseit a viták rendezésére kijelölt illetékes testület (bíróság vagy egyeztetőbizottság) előtt, az elévülési idő nem kezdődik (felfüggesztésre kerül), és a megkezdettet az akadály idejére felfüggesztik (a Vámkódex 293. cikke). munka).

Az elévülési idő felfüggesztése vagy felfüggesztése esetén az akadály lejártát követően az elévülési idő folytatódik - nem kezdi újra a futást.

4. példa.

A követelés 2018. december 31-én esedékessé vált. A munkavállaló egy autóbaleset okozta súlyos betegség miatt a 2021. január 1-je és január 31-e közötti időszakban nem igényelhette. Ezért a 3 éves elévülési időt 2021 januárjában felfüggesztették, következésképpen nem 2021. december 31-én ér véget (ez lett volna, ha az időszakot nem függesztik fel), hanem 2022. január 31-én..

A keresetek korlátozása - az üdülési szabadságra vonatkozó külön szabályozás

Az éves szabadság iránti kérelem elévülési ideje nem kezdődik el, és a megkezdettet a gyermekgondozási szabadság idejére felfüggesztik (a Munka Törvénykönyvének 2931. cikke). Ez a szabályozás analóg a fent tárgyalt vis maior szabályozással. Ebben az esetben az elévülés felfüggesztését vagy felfüggesztését befolyásoló körülmény a gyermekgondozási szabadság igénybevétele.

Jogképesség

A követelések korlátozása egy olyan személy vonatkozásában, aki nem rendelkezik teljes jogképességgel, vagy akinek megalapozott a teljes cselekvőképtelensége, nem szűnhet meg korábban, mint a számára a törvényes képviselő kinevezésének napjától vagy annak létesítésének okának megszűnésétől számított 2 éven belül. Ha az elévülési idő 1 év, annak időtartama a törvényes képviselő kinevezésének napjától vagy attól a naptól kezdődik, amikor megszűnik a megalapításának oka (a Munka Törvénykönyvének 294. cikke).

Az elévülés megszakítása

 A szünettel és a felfüggesztéssel ellentétben az elévülési idő megszakad:

  1. a viták rendezésére vagy a követelések érvényesítésére létrehozott illetékes testület előtt tett bármely olyan intézkedéssel, amelyet közvetlenül követelés érvényesítésére, megállapítására, kielégítésére vagy biztosítására vállaltak;
  2. a követelés beismerésével.

Minden alkalommal, amikor az elévülési időszak megszakad, újból fut.

Ha az elévülési időt a fenti 1. pontban előírt egyik ok miatt megszakították, az elévülési idő csak akkor kezdődik újra, ha a kereset kivizsgálása, megállapítása, kielégítése vagy biztosítása érdekében indított eljárás lezárult (a Munka Törvénykönyvének 295. cikke)..

A munkaviszony alapján fennálló követelések hatékony érvényesítéséhez - a munkavállaló és a munkáltató közötti vita esetén - nemcsak meggyőző bizonyítékokkal kell alátámasztani őket, hanem be kell tartani azokat a határidőket is, amelyek után lejárnak. Javasoljuk: Mikor vegye igénybe a kéthetes nyaralást?