Abban a cégben, ahol dolgozom, a munkáltató rendszeresen bónuszokat ítél. Azonban még egy hónapig egymás után kimaradok, és diszkrecionális bónuszt kapnak az osztály kollégám. Milyen követelményeket és szabályokat rendelhet el a munkáltató diszkrecionális jutalom odaítélésekor? Csökkentheti-e vagy megfoszthatja-e a diszkrecionális bónusztól anélkül, hogy velem konzultálna?
Karolina, Radomsko
Munkavállalói javadalmazás - szabályok és határidők
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáért járó díjazást oly módon kell meghatározni, hogy az megfeleljen különösen az elvégzett munka típusának és a teljesítéshez szükséges képesítésnek, valamint figyelembe vegye az elvégzett munka mennyiségét és minőségét. A munkavállaló nem mondhat le a javadalmazás jogáról, és nem ruházhatja át ezt a jogot más személyre. A munkáért járó díjazást havonta legalább egyszer, meghatározott és előre meghatározott időpontban folyósítják. Késedelmesen fizetik ki, közvetlenül a teljes összeg meghatározása után, legkésőbb a következő naptári hónap első 10 napján. Ha a munka díjazásának megbeszélt időpontja ünnepnap, akkor a díjazást az előző napon kell kifizetni.
Védett-e a fizetése??
A munkabér védett. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló számára garantálni kell az ún minimálbér - 2021-ban ez bruttó 2600 HUF. A munkabérből - a társadalombiztosítási járulékok, a személyi jövedelemadó előlegei és a munkavállalói tőkeprogramba befizetett összegek levonása után (ha a munkavállaló nem mondott le a teljesítésről) - csak a következő díjak vonhatók le:
- végrehajtási okiratok alapján végrehajtott összegek a tartásdíjak kielégítésére
- végrehajtási okiratok alapján végrehajtott összegek a tartásdíj kivételével;
- a munkavállalónak nyújtott pénzbeli előlegek;
- cikkében előírt pénzügyi szankciók. A Munka Törvénykönyve 108. cikke.
Lásd még
- A volt alkalmazott negyedéves jutalma
Kötelező és választható juttatások
A munkavállaló javadalmazása kötelező és nem kötelező pótlékokból áll. A munkabér kötelező elemei a következők:
- alapfizetés,
- fizetni az ügyeletet,
- a munkavégzés elmulasztásának idejére járó díjazás,
- a túlmunkára, valamint a vasárnap és munkaszüneti napokon végzett munkára járó juttatások,
- az éjszakai munka díjazása.
A munkáltató további díjazási elemeket is meghatározhat. Valójában sok vállalat kínál bérpótlékot alkalmazottai számára. A leggyakoribbak:
- szabályozási bónusz,
- funkcionális kiegészítő,
- mester bónusz,
- vezetői pótlék,
- gyakorlati pótlék.
A javadalmazás további összetevőit a kollektív munkaszerződés vagy a javadalmazási szabályzat határozhatja meg. A vonatkozó szabályozás magában a munkaszerződésben is megtalálható.
Diszkrecionális bónusz és igénybónusz
A két leggyakoribb bónusz a diszkrecionális bónusz és a törvényes bónusz (más néven kárigény). A munkaadó határozza meg a bónusz jellegét (diszkrecionális vagy követelés).
Diszkrecionális bónusz teljes egészében a munkáltató akaratából. Ezért a munkavállaló nem követelheti, mivel a munkáltató teljes szabadsággal rendelkezik annak megadására. Érdemes hangsúlyozni, hogy diszkrecionális bónusz esetén a munkáltatónak nem szabad meghatároznia a megszerzésének feltételeit, mivel ilyen helyzetben a diszkrecionális bónusz kárpótlékká válik, és ebben az esetben a munkavállaló igényt tarthat annak kifizetésére. Ezért az ilyen félreértések elkerülése érdekében a diszkrecionális bónusz odaítélésére vonatkozó rendelkezéseknek egyértelműeknek és egyértelműeknek kell lenniük, és jelezniük kell, hogy annak megvásárlása kizárólag a munkáltató döntésétől függ minden további kritérium nélkül, így a diszkrecionális bónusz nem viseli a kárpótlási jegy jellemzőit.. A munkavállalónak nem kell beleegyeznie, hogy diszkrecionális bónuszt kapjon.
Viszont a követelés jellegű bónusz a szabályozási bónusz. A munkáltató a fizetési szabályzatban vagy a kollektív szerződésben meghatározza, hogy mely feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy ilyen pótlékot kapjanak. Ezen bónusz esetén, ha a munkavállaló megfelel a feltételeknek, akár jogi lépésekkel is igényt tarthat rá.
Diszkrecionális bónusz - hová kell tenni a jutalmazására vonatkozó rendelkezéseket?
Az 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató munkáltatónak egyedileg, munkaszerződésekben kell meghatároznia a bónuszszabályokat, vagy be kell vezetnie a bónuszszabályokat. Érdemes hangsúlyozni, hogy a munkaszabályokat a munkáltatónak kötelezően meg kell alkotnia, ha a kollektív munkaszerződés nem vonatkozik rá, és legalább 50 alkalmazottat foglalkoztat. Ugyanakkor az a munkahely, amely kevesebb, mint 50 embert foglalkoztat, természetesen önkéntes alapon bevezetheti a munkaszabályokat is.
A munkáltatónak a fentiekben meg kell határoznia szabályokat, a javadalmazás ezen összetevőjének kifizetésének gyakoriságát és szabályait. Ez lehet diszkrecionális havi, negyedéves vagy éves bónusz.
Diszkrecionális bónusz - összefoglaló
A diszkrecionális jutalom a javadalmazás opcionális eleme. A munkáltató dönti el annak odaítéléséről, így a munkavállalónak nincs joga követelni abban az esetben, ha nem kapja meg a bónuszt vagy csökkentené. Más a törvényben előírt bónusz esetében - ebben az esetben a munkavállaló igényelheti, ha teljesítette a bónusz kifizetésének feltételeit, de ez a bónusz nem teljesült. Javasoljuk: Egy családtag gondozási támogatása és a ZUS ellenőrzése
