Azt az időt, amely alatt a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll - mind a munkahelyen, mind a feladatok ellátására szánt másik helyen, munkaidőnek nevezzük. A munkaszerződés rendelkezései szabályozzák. Általános szabály, hogy a munkaidő napi 8 óra, átlagosan 40 óra egy átlagos ötnapos munkahéten. Alkalmazott végzi munka vasárnap és munkaszüneti napokon, a túlórára vagy az éjszakára a Munka Törvénykönyve rendelkezései által előírt különleges előírások vonatkoznak.
A vasárnap és az ünnepnapok nem munkanapok
Általános szabály, hogy a vasárnap és az ünnepnapok nem munkanapok, és az alkalmazottaknak ezt az időt a következő munkahét előtt kell pihenniük. A munkalehetőségek ezekben az időszakokban jelentősen korlátozottak.
Nem munkaszüneti napok listája:
Január 1. - újév
Január 6. - Vízkereszt
húsvét első és második napja
Május 1. - Labor napja
Május 3. - május harmadik nemzeti napja
pünkösd első napja
Corpus Christi
Augusztus 15. - a lengyel hadsereg napja
November 1. - Mindenszentek
November 11. - a függetlenség napja
December 25 - karácsony
December 26. - karácsony második napja
Mögött munka vasárnap és munkaszüneti napokon az idő az adott nap 6.00 órától a következő nap 6.00 óráig (például: a függetlenség napját november 11-én reggel 6 órától november 12-én reggel 6 óráig számolják). A munkáltató megállapodhat a munkaszüneti napok számításának más módjáról.
Ha egy alkalmazott olyan egyházhoz vagy vallási egyesülethez tartozik, amelynek ünnepei nem minősülnek munkaszüneti napnak, kérheti a munkáltatót, hogy mentesítse az aznapi munkavégzési kötelezettség alól. A kérelmet hét nappal a munkavállaló tervezett elbocsátása előtt kell benyújtani. A munkáltató köteles figyelembe venni a munkavállaló kérését.
Munka vasárnap és munkaszüneti napokon - ha megengedett?
Bár általános szabályként az alkalmazottaknak csak vasárnap és munkaszüneti napokon szabad pihenniük, az élet más forgatókönyvet kényszerít - nagyszámú foglalkozás esetén munka vasárnap és munkaszüneti napokon szükségszerűség. A jogalkotónak alkalmazkodnia kellett ezekhez az igényekhez, ezért a Munka Törvénykönyve rendelkezései hosszú listát tartalmaznak a kivételekről.
Lásd még
- Munkahelyi mobilitás - mi jellemzi?
- A munkanapok között pihenjen az előírásokban
- Mi a munkavállalói távollét?
Munka vasárnap és munkaszüneti napokon megengedett:
-
ha mentőakcióra van szükség az emberi élet vagy egészség, vagyon vagy a környezet védelme, vagy a meghibásodás megszüntetése érdekében;
-
az ún folyamatos forgalom (azaz olyan vállalkozásokban, amelyek jellegüknél fogva nem tudják abbahagyni a munkát, és ahol a munkát 24 órán keresztül végzik - pl. acélgyárak vagy bányák);
-
műszakos munka közben;
-
szükséges javításokkal;
-
a közlekedésben és a kommunikációban;
-
a vállalati tűzoltóságokban és az üzemmentő szolgálatokban;
-
vagyonvédelem vagy emberek védelme során;
-
a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben;
-
amikor a szociális hasznukhoz és a lakosság napi szükségleteihez szükséges munkát végeznek, különösen:
- a nyilvánosság számára szolgáltatásokat nyújtó létesítmények,
- gasztronómia,
- szállodák és panziók,
- önkormányzati gazdasági egységek,
- egészségügyi intézmények,
- egyéb egészségügyi intézmények olyan emberek számára, akik egészségi állapota 24 órás vagy egész napos egészségügyi szolgáltatásokat igényel,
- a szociális segítségnyújtás szervezeti egységei és a családot támogató szervezeti egységek és az éjjel-nappali ellátást biztosító nevelőszülői rendszer,
- kultúra, oktatás, turizmus és szabadidő területén működő létesítmények;
- olyan munkaidő-rendszerben dolgozó alkalmazottak esetében, amelyben a munkát csak pénteken, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon végzik (az úgynevezett hétvégi munka, pl. bevásárlóközpontokban);
- a Lengyelországon kívül összegyűjtött elektronikus kommunikációs eszközök használatával végzett szolgáltatásnyújtással járó munka elvégzése során, ha a szolgáltatás igénybevevőjére vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően a munkanapok számára munkanapok, és amikor olyan munkát végez, amely biztosítja e szolgáltatások nyújtásának lehetőségét.
Amire a munkavállaló jogosult?
Abban az esetben, ha a munkavállaló vasárnap végzett munkát, a munkáltató köteles szabadnapot biztosítani neki a vasárnapot megelőző vagy azt követő 6 naptári nap során..
1. példa.
Az alkalmazott június 2-án, vasárnap dolgozott. Szabadnapot kell kapnia a vasárnapi munkavégzés előtti héten (május 27. - június 1.) vagy az azt követő héten (június 3-8.).
Ha ezekben az időszakokban nem lehet szabadnapot használni, akkor annak az elszámolási időszak végéig kell megtörténnie, annak a szabálynak megfelelően, amelyre a munkavállalót alkalmazzák, és amely az általa kötött munkaszerződésből ered..
Ha a munkavállaló munkaszüneti napokon dolgozott, a munkáltató köteles szabadnapot biztosítani számára a vonatkozó referencia-időszak végéig.
2. példa.
Az alkalmazott a munka ünnepén (május 1.) dolgozott. Az ő esetében a számlázási időszak 1 hónap, a hónap első napjától az utolsó napig számítva. Munkaszüneti napokon szabadnapot illeti meg, amelyet május végéig kell felhasználni.
Előfordulhat, hogy nem lehet a szabadnapot vasárnapi munkára fordítani a Munka Törvénykönyvének fent jelzett rendelkezései által meghatározott időszakban. Ebben az esetben a munkavállaló további munkabérre jogosult minden vasárnap vagy munkaszüneti napon ledolgozott óráért. A juttatás az órabér 100% -a. A vasárnapi és munkaszüneti napokon végzett munka esetén a munkavállalót szabadnap illeti meg. Ha a munkavállaló a munkája fejében szabadnapot kap, akkor további díjazásra nem jogosult.
Ha a szabadnap nem használható fel, akkor a munkavállaló további díjazásra jogosult minden vasárnap vagy munkaszüneti napon ledolgozott óra után, amelyet a javadalmazás 100% -aként számolnak.
Elvben, munka vasárnap és munkaszüneti napokon ezt a szokásos nyolc órának kell tekinteni, és ez a szabály vonatkozik a munkavállaló szabadnapos biztosítására. Ha a munkavállaló a fent említett 8 óránál hosszabb ideig dolgozott vasárnap vagy ünnepnapon, akkor minden egyes ezt követő órát túlmunkának kell tekinteni, amelyért megfelelő díjazást kell fizetni, a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint kiszámítva..
A fent említett szabályok vonatkoznak mind a hétvégi, mind az ünnepi időszakban rendszeresen végzett munkára, valamint a napjainkban kivételesen elvégzett munkára (például a munkahely meghibásodása miatt).
A Munka Törvénykönyve rendelkezései értelmében a munkavállalónak nem szabad folyamatosan dolgozni vasárnap - a vasárnap dolgozó munkavállalónak joga van egy szabad vasárnapra négy egymást követő munkanapon belül. Ez a rendelet nem vonatkozik a hétvégi munkaidő-rendszerben (azaz pénteken, szombaton, vasárnap) kifejezett kérésükre alkalmazott személyekre. Az ebben a rendszerben foglalkoztatott munkavállalók nem jogosultak bérpótlékban részesülni a ledolgozott órákért.
Javasoljuk: A munkavállaló jogait, akik megváltoztatják a munkaviszonyt, jogszabályok szabályozzák-e??
