Az őszintétlen munkaadók különféle módokon keresik a megtakarításokat, és egyikük polgári jogi szerződések alapján vesz fel alkalmazottakat annak ellenére, hogy a munkaviszonyban tényleges munkát végeznek. Az a személy, aki munkát végzett, megbízási szerződés vagy meghatározott konkrét feladat-szerződés alapján alkalmazott, benyújtási joga van a munkaviszony fennállásának megállapítására irányuló kereset.
Amikor az elvégzett munka munkaviszonyt jelent
Nem releváns annak a szerződésnek a neve, amely alapján az illetőt a munkáltató alkalmazza.
Ha a személy ellátja feladatait (munkáját):
- a munkáltató számára;
- a munkáltató irányításával;
- a munkáltató által meghatározott helyen és időben;
- díj ellenében,
Lásd még
- Illegális munka. Milyen következményekkel jár a szerződés nélküli munkavállaló számára?
- Szerződés és munkaszerződés - amikor megtérül?
A művészet biztosítása. A Munka Törvénykönyve 22. cikke
"1. § A munkaviszony megkötésével a munkavállaló vállalja, hogy bizonyos típusú munkát végez a munkáltató számára, az ő irányításával és a munkáltató által kijelölt helyen és időben, és a munkavállalót díjazás ellenében felveszi.
1. § (1) bekezdését. Az 1. §-ban meghatározott feltételek szerinti munkaviszony munkaviszonyon alapuló munkaviszony, függetlenül a felek által kötött szerződés nevétől.
1. § (2) bekezdését. Az 1. §-ban meghatározott munkafeltételek fenntartása mellett a munkaszerződést nem lehet polgári jogi szerződéssel helyettesíteni ".
Ha a munkavállalót nem munkaszerződés alapján foglalkoztatják, és a lengyel törvények szerint semmiféle kiváltságra nem jogosult, akkor fellebbezhet a munkáltató ellen azzal a kéréssel, hogy igazolja, hogy munkaviszonyban áll a munkáltatóval (ún.. a munkaviszony fennállásának megállapítására irányuló kereset).
1. példa.
Joanna Nowak megbízás alapján egy élelmiszerboltban eladóként dolgozik. A szerződésben foglaltaknak megfelelően hétfőtől péntekig 15.00 és 23.00 óra között látja el feladatait a vállalkozó által működtetett üzletben, és a szerződés alapján díjazásban részesül. Joanna Nowak fellebbezhet a vállalkozó ellen azzal a kéréssel, hogy állapítsa meg a munkaviszony fennállását, mert az általa kötött megbízási szerződés nyilvánvaló, és valójában munkaviszonyban áll a munkáltatóval.
A munkaviszony fennállásának megállapítására irányuló fellépés hozhatja:
- maga a munkavállaló (azaz a munkáltatónál munkát végző személy);
- olyan személy, aki bizonyítja, hogy rendelkezik ún jogi érdek (pl. egy elhunyt alkalmazott örökösei);
- Országos Munkaügyi Felügyelőség.
Az Országos Munkaügyi Felügyelőség ellenőrei által indított perek esetében nincs szükség a munkavállaló beleegyezésére - az ellenőr akkor is pert indíthat, ha a munkavállaló kifogásolja egy ilyen megoldás alkalmazását (vö. A Legfelsőbb Bíróság 1998. december 29-i ítéletével, amelyet a PKN 494/98).
Melyik bírósághoz kell fordulni a munkaviszony fennállásának megállapítása érdekében?
A munkaviszony fennállásának megállapítására irányuló eseteket az ún munkaügyi bíróságok. Ez mindig a kerületi bíróság lesz, de a felperesnek (azaz a követelést benyújtó személynek) joga van megválasztani a helyét. Lehet, hogy:
- az alperes munkáltató lakóhelye szerint illetékes bíróság;
- a munkáltató székhelye szerint illetékes bíróság (olyan munkáltatók esetében, akik nem természetes személyek);
- az a bíróság, amelynek körzetében a munkát végezték, végezték vagy végzik;
- az a bíróság, amelynek körzetében a munkahely található.
A munkaviszony fennállásának megállapítására irányuló fellépés mentesül a bírósági illeték fizetési kötelezettsége alól. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak nem kell jogi költségeket fizetnie a kereset benyújtásakor.
A munkaviszony fennállásának megállapítása érdekében pert indító munkavállalónak emlékeznie kell arra, hogy a tárgyalás során ő köteles bizonyítani, hogy valójában munkaviszonnyal állt kapcsolatban a munkáltatóval. A munkáltató azzal védekezhet a munkavállaló követeléseivel szemben, hogy például azt állítja, hogy az igénylő által nyújtott ellátások csak ideiglenes jellegűek voltak, és nem feleltek meg a Munka Törvénykönyvében a munkaviszony fennállásának feltételeinek (a cikk elején jelezték). Ezért a munkavállaló felelőssége a kereset megindítása előtt annak alapos elemzése, hogy az ügy során hogyan fogja meggyőzni a bíróságot érveiről, és milyen bizonyítékokat fog felhasználni követelései alátámasztására..
A keresetlevélben meg kell határozni azokat a bizonyítékokat, amelyeket a felperes bírósági eljárás során kér.
A munkaviszony fennállásának megállapítására szolgáló ügy bizonyítékai lehetnek például: dokumentumok (pl. A jelenléti lista másolata, e-mail üzenetek nyomtatása vagy SMS-ek nyomtatása, amelyek megerősítik a munkáltatóval folytatott levelezés tartalmát), a munkából származó kollégák tanúvallomásai, más tanúk vallomása (pl. családtagok vagy ügyfelek), hang- vagy videofelvételek.
Mi legyen a perben?
A munkaviszony fennállásának megállapítására irányuló fellépés meg kell felelnie a polgári perrendtartás rendelkezéseiben meghatározott követelményeknek, és tartalmaznia kell:
- annak a bíróságnak a kijelölése, amelyhez az iratot címezték;
- a felperes megnevezése adatainak megjelölésével (név, vezetéknév, cím, PESEL-szám);
- az alperes munkáltató megnevezése (általában a munkáltatóval kötött szerződésből származó adatok felhasználásával - név és vezetéknév vagy név, lakóhely vagy székhely címe, bejegyzés száma az Országos Bírósági Nyilvántartásban vagy NIP-ben, ha a munkavállaló ismeri ezeket az adatokat);
- a vitatott összeg megjelölése (általában ez lesz a felperes által igényelt összeg, ha a perben vagyoni követelés szerepel);
- az írás típusának megjelölése annak jelzésével a munkaviszony fennállásának megállapítására irányuló kereset;
- annak megnevezése, amit az igénylő igényel (lásd alább);
- a keresetlevél indoklása, vagyis azoknak az okoknak a megjelölése, amelyek miatt a bíróságnak meg kell állapítania, hogy a feleket munkaviszony kötötte-e össze (annak bemutatásával, hogy a munkavállaló és a munkáltató közötti kapcsolat megfelel-e a cikk elején megjelölt feltételeknek);
- annak a bizonyítéknak a felsorolása, amelyet a felperes követel az eljárás során (tanúk esetében meg kell adni levelezési címüket, hogy a bíróság idézést küldhessen nekik a meghallgatásra);
- a kárigényt benyújtó munkavállaló kézírásos aláírása.
A munkavállalónak el kell döntenie, hogy pontosan mit követelnek a bírósági eljárás során. Bizonyos esetekben a felperes csak annak megállapítására törekszik, hogy valódi munkaviszonyban áll-e az alperes munkáltatóval (például olyan helyzetekben, amikor a munkavállaló szándéka a munkaviszony időtartamának a szolgálati időbe való beszámítása). Az eset körülményeitől függően a pert indító munkavállaló egyéb követeléseket is előterjeszthet, például a túlmunkáért járó díjazás kifizetésével, a fel nem használt szabadsággal egyenértékű összeg kifizetésével, a munkavállaló jubileumi jutalmának megfelelő összeg kifizetésével, a fennmaradó díjazás kifizetésével (különösen abban az esetben, ha a polgári jogi szerződés alapján kifizetett összeg alacsonyabb volt, mint a minimálbér összege). A munkavállaló követeléseitől függetlenül az elvesztett per általában jelentős költségekkel jár a munkáltató számára, mivel késedelmes járulékokat és díjakat kénytelen fizetni a ZUS-nak és az adóhivatalnak. Javasoljuk: A munkavállaló jogait, akik megváltoztatják a munkaviszonyt, jogszabályok szabályozzák-e??
