A munkavállalók szakmai képesítésének emelése

A munkajogi rendelkezések egyértelműen beszélnek a munkavállaló munkáltatói támogatásáról a szakmai képesítések javítása terén. A munkáltató kötelezettségét e tekintetben a munkajog egyik alapelveként fogalmazták meg, amelyet az Art. A Munka Törvénykönyve 17. cikke és a művészetben megismételve. 94 6. pont.

A megkülönböztetésellenes rendelkezések a szakmai képesítések javítására is vonatkoznak. Az Art. A Munka Törvénykönyve 183a. Cikkének (1) bekezdése értelmében a munkavállalókat egyenlő bánásmódban kell részesíteni, többek között a képesítések emelése céljából történő képzéshez való hozzáférés terén. Az Art. A Munka Törvénykönyve 183b. § 1. bekezdésének 3. pontja szerint az egyenlő bánásmód elvének megsértése a foglalkoztatásban a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését jelenti, amely abból áll, hogy elutasítja a képzésben való részvétel kiválasztását (hacsak a munkáltató nem bizonyítja, hogy objektív okok vezérelték).

P.a szakmai képesítések hivatkozása a kódex értelmében

A szakmai képesítés javításának fogalmát szűkebben definiálta a Munka Törvénykönyve, mint azt egyébként meg lehetne érteni. Az Art. A Munka Törvénykönyve 1031 1. §-a szakmai képesítés emelése a munkavállaló által a munkáltató kezdeményezésére vagy beleegyezésével megszerzett vagy kiegészített ismereteként értendő.

A Munka Törvénykönyve (102–1036. Cikk) rendelkezései szerint olyan ismeretek és készségek megszerzése vagy kiegészítése, amelyeket nem a munkáltató kezdeményezett (pl. A munkavállaló képzésére történő elküldésével), vagy nem a munkáltató hozzájárulásával történik (a munkáltató nem nyilatkozott hogy a munkavállaló beleegyezik). Csak a kódex (1031. Cikk (1) bekezdés) értelmében szakképzettségét emelő munkavállaló jogosult a kódexben meghatározott munkáltatói ellátásokra. Ezen juttatások más munkavállalóknak történő odaítélése teljes mértékben a munkáltató döntése szerint történik. Lásd még

  • Lágy vagy kemény edzés
  • Egy feladat elvégzése - növeli-e a hatékonyságot??

Fizetett oktatási szabadsághoz való jog

A szakmai képesítését emelő alkalmazott a következő összegű képzési szabadságra jogosult:

  1. 6 nap - munkavállaló külső vizsgákon;
  2. 6 nap - érettségi vizsgát teljesítő alkalmazott esetében;
  3. 6 nap - munkavállaló, aki szakmában vagy szakmai vizsgán igazolja a képesítést;
  4. 21 nap az utolsó tanulmányi évben - a diplomamunka előkészítéséhez, az előkészítéshez és a diplomavizsgához való csatlakozáshoz (a Munka Törvénykönyve 1031. cikkének 2. § 1. pontja, 1032. cikke).

A képzési szabadságot olyan napokon adják meg, amelyek a munkavállaló számára munkanapok, a rá vonatkozó munkaidő-beosztásnak megfelelően. A képzési szabadság ideje alatt a munkavállaló megtartja a jogot a javadalmazásra (a Munka Törvénykönyve 1031. Cikkének (3) bekezdése, 1032. cikke).

A munkanap egészének vagy egy részének felmentésének joga

A szakmai képesítést emelő munkavállaló második jogosultsága az a lehetőség, hogy a szabadságot a munkanap egészéből vagy egy részéből igénybe veszi a kötelező órákra történő időben történő megérkezéshez szükséges időtartamra és azok időtartamára (a Munka Törvénykönyve 1031. Cikkének 2. bek. 2. pontja)..

1. példa.

Az alkalmazott extramuralis tanulmányok révén emeli szakmai képesítését. A munkáltató munkarendje hétfőtől péntekig 8.00-16.00 óráig terjed. A munkaadói székhelytől eltérő helyen található egyetem óráit pénteken, szombaton és vasárnap tartják. Pénteken az órák 16.30 órakor kezdődnek. Egy alkalmazottnak egy órára van szüksége ahhoz, hogy időben megérkezzen az órákra. Ezért a munkáltató köteles felmenteni a munkavállalót a munkanap egy részéből - 15.30-kor.

Egyéb ellátásokhoz való jog 

A munkáltató további juttatásokat is nyújthat a szakmai képesítését javító munkavállalónak, különös tekintettel az oktatás, az utazás, a tankönyvek és a szállás díjára (a Munka Törvénykönyvének 1033. cikke)..

Megállapodás a szakmai képesítések javításáról

A munkáltató és a szakmai képesítést emelő munkavállaló kölcsönös jogait és kötelezettségeit a szerződés írásban határozza meg. Nem tartalmazhat a munkavállaló számára kevésbé kedvező rendelkezéseket, mint a Munka Törvénykönyve.

A szerződésben a munkáltató a képzés befejezése után kötelezheti a munkavállalót a munkaviszony folytatására. Nincs azonban szerződéskötési kötelezettség, ha a munkáltató nem kívánja a munkavállalót a szakmai képesítés javításának befejezése után munkaviszonyban maradni. (Munka törvénykönyvének 1034. Cikke). A munkaadók általánosan alkalmazott gyakorlat, hogy a szerződésbe beillesztenek egy rendelkezést a munkavállaló szakmai képesítésének javításáról, amelynek értelmében a munkavállaló a képzés befejezése után egy ideig köteles a munkaadónál dolgozni. A munkáltató így védi az érdeklődését: mivel a képzés során saját költségén biztosított bizonyos juttatásokat a munkavállalónak, annak befejezése után fel akarja használni az azokat igénybe vevő munkavállaló által végzett munkát. A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató kötelezheti a munkavállalót, hogy a képzés befejezése után legfeljebb 3 évig dolgozzon nála..

Költségtérítési kötelezettség

A Munka Törvénykönyve a művészetben. Az 1035 kötelezi a munkavállalót a munkáltató költségeinek megtérítésére szakmai képesítés emelése a munkavállaló által kiegészítő juttatásokra, a foglalkoztatási idővel arányos összegben a szakmai képesítés javításának befejezése után, vagy a foglalkoztatás időtartamának javítása mellett - a következő esetekben:

  1. ha a munkavállaló igazolható okok nélkül nem emeli szakmai képesítését, vagy abbahagyja ezen képesítések fejlesztését;
  2. ha a munkáltató az ő hibájából, a szakmai képesítés javítása során vagy annak befejezése után, a szerződésben meghatározott időtartamon belül, legfeljebb 3 évig, felmondja a munkavállalóval fennálló munkaviszonyt;
  3. ha a munkavállaló a 2. pontban meghatározott határidőn belül felmondással megszünteti a munkaviszonyt, kivéve a munkaszerződés felmondását a munkavállaló mobolás miatt (a Munka Törvénykönyvének 93. cikke);
  4. ha a munkavállaló a 2. pontban meghatározott határidőn belül értesítés nélkül felmondja a munkaviszonyt a Kbt. 55 vagy cikk. A Munka Törvénykönyve 943. cikke, annak ellenére, hogy a rendelkezések nem tartalmazzák az indokokat, még akkor is, ha nincsenek olyan esetek, amelyekben:
    • orvosi igazolást állítottak ki, amely kimutatta az elvégzett munka káros hatásait a munkavállaló egészségére, és a munkáltató az egészségügyi igazolásban meghatározott időn belül nem helyezte át a munkavállalót egészségi állapota és szakmai képesítése miatt megfelelő munkahelyre.,
    • a munkáltató az alapvető kötelezettségek súlyos megsértését követte el a munkavállalóval szemben,
    • az alkalmazottat mobolásnak vetették alá.

2. példa.

A munkáltató posztgraduális tanulmányokra utalta az alkalmazottat. A vele kötött szerződésben vállalta, hogy finanszírozza a tandíj felét. A munkavállaló vállalta, hogy a tanulmányok megkezdését követő 7 napon belül átadja a munkáltatónak az egyetem igazolását arról, hogy a tanulmányokat ő végezte. Ilyen igazolást azonban nem adott meg, annak ismételt felhívása ellenére. Ebben az esetben a munkáltató dönthet úgy, hogy a munkavállaló nem vállalta szakmai képesítésének javítását (mivel a szerződésben meghatározott módon nem bizonyította). Következésképpen joga van követelni a munkavállalótól a tandíj finanszírozásához kapcsolódó költségek megtérítését.

Az ismeretek és készségek kiegészítésének egyéb esetei

Azon munkavállaló számára, aki ismereteket és készségeket szerez vagy egészít ki a szakmai képesítés javítására szolgáló fent említett eljárástól eltérő alapelveken, a munkáltató megadhatja:

  • felszabadítás a munkanap egészéből vagy egy részéből a javadalmazáshoz való jog fenntartása nélkül,
  • fizetés nélküli szabadság - a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodásban meghatározott összegben (a Munka Törvénykönyvének 1036. cikke).

Ezeknek az ellátásoknak a nyújtása a munkáltató mérlegelési jogkörétől függ (nincs jogi kötelezettsége ezek megadására).

A munkavállalók támogatása szakmai képesítésük javításában, függetlenül attól, hogy ez a munkáltató törvényi kötelezettsége, szintén hatékony ösztönző eszköz lehet. Javasoljuk: Lerövidíthető-e a betegszabadság?