A munkaszerződés megkötése garantálja, hogy a munkavállaló díjat kap az elvégzett munkáért. Néha azonban ez nem különböző okok miatt történik. Mindig a munkáltató hibája? Lehet a a bérek határidőn belüli kifizetése büntetéssel sújtott munkáltatók? Hol kell bejelenteni a fizetést? A cikkben elmagyarázzuk!
A munkaszerződés a javadalmazás garanciája?
Azokat a rendelkezéseket, amelyeket a munkaszerződésnek tartalmaznia kell, a Munka Törvénykönyve szabályozza. A munkáltatóval kötött szerződés aláírásakor érdemes figyelni arra, hogy a dokumentum tartalmaz-e alapvető információkat, például a szerződés feleit, a szerződés típusát, a megkötés dátumát, valamint a munka- és fizetési feltételeket, különös tekintettel:
- munka típusa;
- Munkavégzés helye;
- a munka típusának megfelelő munkabér, a javadalmazási elemek megjelölésével;
- munkaórák;
- a munka megkezdésének dátuma.
Főszabály szerint maga a szerződés nem tartalmaz információt a javadalmazás időpontjáról - ezeket a rendelkezéseket azonban fel kell venni a szerződés információiban és a szabályzatokban. Lásd még
- Munkavállalói jogok az egészségvédelmi és biztonsági előírásokkal összefüggésben
- Hang- és videofelvételek bizonyítékként egy bírósági ügyben
Munka díjazásának kifizetése
A Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján a munkavállaló munkaviszony megkötésével vállalja, hogy meghatározott típusú munkát végez a munkáltató számára és irányítása mellett, valamint a munkáltató által kijelölt helyen és időben, és a munkáltató - a munkavállalót díjazás ellenében felveszi. Ez azt jelenti, hogy egy alkalmazott nem végezhet munkát anélkül, hogy fizetést kapna érte. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a javadalmazás az elvégzett munkáért jár, tehát ha a munkavállaló például fizetés nélküli szabadságon van, akkor erre az időre nem kap fizetést. A javadalmazás tekintetében a munkáltatónak vannak olyan kötelezettségei, amelyeket rendszeresen teljesíteni kell. Különösen:
- időben és korrekt módon kell fizetnie a béreket;
- a munkáért járó díjazást úgy kell meghatározni, hogy megfeleljen az elvégzett munka típusának és képesítésének;
- a munkáért járó díjazást havonta legalább egyszer, meghatározott és előre meghatározott napon kell kifizetni;
- A havi egyszer fizetett munkáért járó díjazást utólag fizetik, közvetlenül annak teljes összegének meghatározása után, de legkésőbb a következő naptári hónap első 10 napján belül. Ha a munkabér kifizetésének megbeszélt időpontja szabadnap, a díjazást az előző napon kell kifizetni;
- a munkavállaló kérésére köteles ellenőrzés céljából hozzáférhetővé tenni azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a javadalmazását kiszámították.
A munkáltató egyik legfontosabb kötelezettsége ezért a javadalmazás időben történő kifizetése a bérek határidőn belüli kifizetése negatív következményekkel jár; nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy maga a javadalmazás is védett.
A munka díjazásának védelme
A munka díjazása védett. Először is az a legfontosabb szabály, amely megkülönbözteti a javadalmazást a munkaviszonytól, hogy a munkavállaló nem mondhat le a javadalmazáshoz való jogáról, és nem ruházhatja át másra. A fizetés védett is, mivel a munkáltatónak nincs joga a munkavállaló fizetéséből levonni semmilyen díjat, hacsak nem végrehajtók vagy önkéntesek. A munkáltatónak le kell vonnia a járulékokat, az adókat és a PPK-t a fizetésből, ha a munkavállaló ezt a megtakarítási tervet alkalmazta. Munkáltatója a következőket vonhatja le az Ön fizetéséből:
- végrehajtási okiratok alapján végrehajtott összegek a tartásdíjak kielégítésére
- végrehajtási okiratok alapján végrehajtott összegek a tartásdíj kivételével;
- a munkavállalónak nyújtott pénzbeli előlegek;
- pénzügyi szankciók.
Ha a munkáltató más díjakat szeretne levonni a munkaviszonyból, és ezek nem szerepelnek a fenti katalógusban, akkor be kell szereznie a munkavállaló beleegyezését.
1. példa.
A munkáltató tévesen számolta ki a javadalmazást, ennek eredményeként a munkavállaló magas fizetést kapott. A következő hónapban a munkáltató nem tudja automatikusan csökkenteni ennek a munkavállalónak a fizetését, beleegyezését kell kérnie az önkéntes levonáshoz, és csak ezután vonja le a többletet.
2. példa.
A munkavállaló kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz a PZU-díj 100 HUF összegű önkéntes levonására, majd gyermekét hozzáadta a biztosításhoz (50 HUF). Felügyelet eredményeként a munkáltató levonta a munkavállaló régi prémiumát. Annak érdekében, hogy a munkáltató a következő hónapban nagyobb összeget vonhasson le a munkavállalótól, meg kell szereznie a munkavállaló hozzájárulását az 50 HUF önkéntes levonásához..
A minimálbér, amely 2021-ban bruttó 2600 HUF, levonásoktól mentes. A munkavállaló kérésére a munkáltató köteles betekintésre rendelkezésre bocsátani azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a javadalmazását kiszámították.
A bérek időben történő kifizetésének elmulasztása - hol kell bejelenteni?
Mint már említettük, a munkáért járó díjazást havonta legalább egyszer, meghatározott időpontban kell kifizetni. De mi történik, ha a kifizetési határidő lejárt, és a fizetés nem jelent meg a számlámon? A munkabér mögött álló munkáltatónak figyelembe kell vennie a következményeket. A fizetést nem kapó munkavállalónak joga van:
- jelentést tesz az ügyről a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőségnek;
- kereset benyújtása a munkaügyi bírósághoz.
A munkabér kifizetésének elmulasztása bűncselekmény, mivel a munkáltató nem teljesíti a munkavállalóval szembeni elsődleges kötelezettségét. Az a tény, hogy a munkáltató bűncselekményt követ el, közvetlenül az Art. A Btk. 218. cikke: "aki a munkajog és a társadalombiztosítás területén végzett tevékenysége során rosszindulatúan vagy tartósan megsérti a munkavállaló munkaviszony vagy társadalombiztosítás alapján fennálló jogait, pénzbírsággal, szabadságkorlátozással vagy 2 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható..
Tehát ha különböző okokból a munkáltató nem teljesíti a munkavállalóval szemben fennálló alapvető kötelezettségét, és nem fizeti ki a fizetését, vagy helytelenül teszi, akkor bűncselekményt követ el. Ilyen helyzetben a munkavállalónak joga van reagálni, ideértve a PIP-hez való panaszt is.
Panasz a PIP-vel - hogyan kell csinálni?
Az a munkavállaló, aki nem kapott fizetést, panaszt nyújthat be a foglalkoztatási jogok megsértése miatt. Az ilyen panaszról írásban, táviratban vagy teletípussal, faxon, e-mailben, e-panasz formában és szóban, nyilvántartásba lehet venni a Nemzeti Munkaügyi Felügyelőséget. Érdemes megemlíteni, hogy a Kbt. 44 mp A Nemzeti Munkaügyi Felügyelőségről szóló törvény 3. §-a értelmében a munkaügyi felügyelő köteles nem hozni nyilvánosságra azt az információt, hogy az ellenőrzést panasz nyomán végzik, kivéve, ha a panaszos írásban beleegyezik. A panasz benyújtása tehát névtelen. A panasz benyújtása után az ellenőr megjelenik az ellenőrzésen, és kötelezheti a munkáltatót a fennmaradó juttatások kifizetésére, vagy eljárást indíthat a munkavállaló jogainak megsértése miatt. Abban az esetben, ha a munkáltató a fizetési meghagyás ellenére továbbra sem fizeti meg a hátralékot, a PIP végrehajtást kezdeményezhet a munkáltatóval szemben, vagyis elsősorban megrovást, sőt bírságot szabhat ki rá.. A Munka Törvénykönyve 283. cikkének (1) bekezdése
"Aki a munkahelyi egészségvédelemért és biztonságáért felel, vagy a munkavállalókat vagy más természetes személyeket irányítja, és nem tartja be a munkahelyi egészségvédelem és biztonság rendelkezéseit vagy szabályait, 1000 HUF és 30 000 HUF közötti pénzbírsággal sújtható".
A bírság kiszabására vonatkozó döntést meghozó ellenőr az összes bekövetkezett körülményt figyelembe veszi. Az értékelés azt is figyelembe veszi, hogy a bűncselekmény megismételhető volt-e vagy egyszeri.
Egy ügy a bíróságon
Amellett, hogy a munkavállaló bejelentheti a szabálytalanságokat az Országos Munkaügyi Felügyelőségnek, lehetősége van arra is, hogy bírósághoz forduljon a munkáltatóval. Mind a munkavállaló, aki még mindig egy adott cégnél van alkalmazásban, mind egy olyan alkalmazott, aki már nem dolgozik a cégnél, bírósághoz fordulhat. Igényt munkavállaló vagy képviselőjük nyújthat be, például képviselő, vagy szakszervezet járhat el a nevükben. Az alkalmazott által indított perért általában nincs bírósági díj. Kifizetési kötelezettség csak akkor merül fel, ha a vita tárgyának értéke meghaladja az 50 000 HUF összeget.
A munkavállalónak az alperes (munkáltató) szempontjából általában illetékes bíróságnál kell keresetet benyújtania: vagyis abban a bíróságban, amelynek a körzetében (illetékességi területén) a munkáltató székhelye található, vagy abban a bíróságban, ahol a munkát végzik, végezték vagy végezték (461. cikk (1) bekezdés) 1. §-a). Az olyan információk mellett, mint a munkavállaló, a munkáltató és a bíróság adatai, a keresetlevélnek tartalmaznia kell egy pontosan meghatározott kérelmet, például vissza kell állítani és meg kell jelölni azokat a tényeket, amelyekre az igénylő (alkalmazott) alapozza kérelmeit.
A bérek időben történő megfizetésének elmulasztása - összefoglaló
A munkavállaló fizetése védett, vagyis azt egy meghatározott időpontban, helyen és összegben kell megkapni. A bérek időben történő megfizetésének elmulasztása a munkavállalók jogainak alapvető megsértése. A munkavállalót azonban nem kötözik a kezével, ha a munkáltatója nem fizeti ki a fizetését: jelentheti az esetet a PIP-nek vagy a munkaügyi bíróságnak. Javasoljuk: Lehetséges-e elhagyni az állást felmondási idő nélkül?
