Szerződés és munkaszerződés - mikor nyereséges?

Foglalkoztatás szerződés mostanában egyre népszerűbb. Mi ez és miben különbözik a munkaszerződéstől? Mikor érdemes alkalmazni ezt a foglalkoztatási formát??

Szerződés - jogalap

A szerződéses munkaviszony a polgári jogon alapul, és az ún meg nem nevezett szerződés a szolgáltatások nyújtására. A Polgári Törvénykönyv értelmében a szerződést kötő felek a saját szabályaik szerint létesíthetnek jogviszonyt, de nem mondhatnak ellent a kapcsolat tulajdonának, a törvénynek vagy a társadalmi együttélés elveinek.. Polgári Törvénykönyv 353. cikk (1) bekezdés
A szerződést megkötő felek saját belátásuk szerint rendezhetik a jogviszonyt, amennyiben annak tartalma vagy célja nem mond ellent a kapcsolat tulajdonságainak (természetének), a törvénynek vagy a társadalmi együttélés elveinek. A Gliwice tartományi közigazgatási bíróság 2011. március 14-i ítélete (I SA / Gl 503/10) kimondja, hogy: "sem a frissítés, sem a Polgári Törvénykönyv rendelkezései nem szabályozzák a szerződés vezetői. Az ilyen szerződés a szerződéskötés szabadsága alapján meg nem nevezett szerződésnek minősül, amelyre a szerződési jog általános rendelkezései vonatkoznak. Az ilyen típusú szerződések lényege, hogy a vállalkozást természetes személy irányítja, a vezető hivatalos alárendeltsége nélkül és anélkül, hogy a vezetőség parancsokat adna ”. Lásd még

  • Szerződés a saját munkáltatójával - lehetséges-e?
  • Szóbeli munkaszerződés - érvényes ez a forma??
  • Vállalkozó éves szabadsága és megbízási szerződése

Ebből következik, hogy a szerződés megkötésekor a felek szabadon alakíthatják ki viszonyukat. Ez azt jelenti, hogy kapcsolatfelvétel esetén teljesen más elszámolási szabályokról dönthet, mint munkaszerződés esetén.

A szerződéses alkalmazott alatt a következőket értjük:

  • üzleti tevékenységet folytató természetes személy (akkor ez két társaság közötti szerződés, úgynevezett B2B);
  • üzleti tevékenységet nem folytató természetes személy, akit az ún kezelési szerződés.

Fontos, hogy a törvényben nincs meghatározva a szerződés, ezért feltételezzük, hogy egy ilyen szerződés megbízási szerződésként működik.

Vezetési szerződés és munkaszerződés

A vezetői szerződés és a munkaszerződés közötti fő különbség az e két foglalkoztatási formát szabályozó rendelkezések. A vezetői szerződésre a Polgári Törvénykönyv, a munkaszerződésre a Munka Törvénykönyve vonatkozik. Sokkal több különbség van azonban.

A szerződő felek és annak időtartama

A munkaszerződésben a felek:

  • munkáltató;
  • alkalmazott (természetes személy).

A munkaszerződés írásban, próbaidőre, határozatlan időre vagy meghatározott időtartamra jön létre. Munkaszerződés esetén az Art. A Munka Törvénykönyve 30. §-a tartalmazza a munkaszerződés felmondásának indokait:

  • a felek megállapodása alapján;
  • felmondáskor;
  • az egyik fél nyilatkozata a szerződés előzetes értesítés nélküli megszüntetéséről;
  • az idő múlásával, amelyre megkötötték;
  • azon munka befejezésének napján, amelyre befejezték.

A vezetői szerződésben a következő feleket különböztetjük meg:

  • vállalkozó - aki parancsot ad;
  • ügyintéző: menedzser - természetes személy vagy a megrendelés elfogadása - jogi személy (ebben az esetben a szerződésben fel kell tüntetni azt a természetes személyt, aki irányítási tevékenységet végez).

A vezetői szerződés nem igényel különösebb formát, és mind meghatározott időre, mind határozatlan időre megköthető. Ami a szerződés felmondását illeti, az Art. A Polgári Törvénykönyv 746. cikke szerint bármelyik fél bármikor megteheti. Ebben az esetben a szabályozás csak e tekintetben határozza meg az elszámolás kötelezettségét. Ilyen típusú szerződés esetén az eljárás ilyen helyzetben sokkal kevésbé formalizált. Ebben az esetben a felek a szerződésben egyéb szabályokat állapíthatnak meg annak felmondására.

A munka elvégzése

A munkaszerződés alapján alkalmazott személy köteles személyesen és a munkáltató irányításával munkát végezni. Másrészt a vezető, miközben szolgáltatásokat nyújt, nincs alárendelt kapcsolatban a vállalkozóval. Szerződés esetén helyébe másik személy léphet, ami a munkaszerződés alapján elfogadhatatlan.

A munkaszerződés és a szerződés a vezetői feladatok körültekintő cselekvési kötelezettséggel járnak. A vezető és az alkalmazott felelős az elvégzett tevékenységekért és a kellő gondosság fenntartásáért az elvégzett tevékenységek során. A menedzser azonban teljes felelősséggel tartozhat az elszenvedett károkért - általában felelőssége a hiba elvén alapul, és fedezi mind a veszteségeket, mind az elmaradt nyereséget. Szerződés esetén az is lehetséges, hogy a kártérítési felelősség körét egy meghatározott összegre korlátozzák, és ezt a felelősséget szándékos kötelességszegésre korlátozzák. Fontos, hogy munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyve rendes büntetéseket ír elő, amelyek a szerződés kapcsán hiányoznak. Szerződés esetén a foglalkoztató vállalkozónak okozott felelősség korlátlan lehet.

Munkaidő

Szerződés a vezetőkre a szabálytalan munkaidő jellemző. Indokolja többek között az képtelenség meghatározni a munka megkezdésének és befejezésének pillanatát, a munkaidő ellenőrzésének hiánya, valamint a munkahely munkaidején kívüli feladatok ellátásának lehetősége és a vezetőségnek történő közvetlen alávetettség hiánya. Az időszabályozás hiánya a fizetett nyaraláshoz való jog hiányával jár, azonban a szerződés aláírásakor feltüntethet egy olyan záradékot, amely bizonyos összegben biztosítja a szabadnapokhoz való jogot.

Munkaszerződés esetén a munkaidőt a Munka Törvénykönyve szabályozza. A Munka Törvénykönyve szerint nem haladhatja meg a napi 8 órát és átlagosan a 40 órát egy átlagos ötnapos munkahéten. A szolgálati idő hosszától függően a munkavállaló törvényesen 20 vagy 26 napos éves szabadságra jogosult. [Figyelmeztetés-információ] A vezető egyre gyakrabban dolgozhat, mint a munkaszerződés alapján alkalmazott. [/ Figyelmeztetés-információ]

Bérfizetés

Szerződés esetén a vezető lemondhat a fizetéséről. Ezenkívül az ügyvezetési szerződés felei maguk döntenek a javadalmazás kifizetésének időpontjáról és feltételeiről. Ugyanakkor a varsói Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2010. április 26-i, II FPS 10/09 állásfoglalásával összhangban a vezetők jövedelme általános elvek szerint adózik, mint a személyesen végzett tevékenységből származó jövedelem, az Art. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 13. pontja.

A munkaviszony részeként a felek nem határozhatják meg szabadon a munkáért járó díjazás elveit. Ezenkívül a munkavállaló nem mondhat le a fizetéséről. A Munka Törvénykönyve a fizetés kérdését a következőképpen szabályozza:

  • a havi egyszer fizetett munkáért járó díjazást utólag fizetik, közvetlenül annak teljes összegének meghatározása után, de legkésőbb a következő naptári hónap első 10 napján;
  • Az egy hónapnál hosszabb időtartamú munkavállalónak járó munka díjazásának elemeit utólag fizetik a munkajogi rendelkezésekben meghatározott időpontokban.

Szerződéses és ZUS-hozzájárulások

A szerződés alapján szolgáltatást nyújtó személyek a vállalkozókra meghatározott szabályok szerint társadalombiztosítás alá esnek. A társadalombiztosítási rendszerről szóló törvény értelmében kötelező biztosítás alá tartoznak:

  • nyugdíj,
  • rokkantsági nyugdíj, 
  • baleset,
  • Egészség

- a szerződésben a teljesítés megkezdésének napjáig meghatározott időponttól a szerződés megszűnéséig vagy lejártáig. Azt azonban nekik kell eldönteniük, hogy akarják-e fizetni az önkéntes betegségbiztosítás járulékát. A fent említett járulékok kiszámításának alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében vett jövedelem.

Összefoglalva: sok szempontból előnyösebb lehet a foglalkoztató szervezet számára szerződés vezetői, míg a munkaszerződés biztonságosabb a munkát vállaló személy számára. Ha azonban e formák között választ, minden esetet külön-külön kell megvizsgálni. Javasoljuk: A fizetés határidőre történő nem fizetése - jogi következmények