Mi a járulékfizetési időszak és mi a nem járulékfizetéses időszak?

Amikor a ZUS meghatározza az öregségi nyugdíjhoz vagy rokkantsági nyugdíjhoz való jogot, és kiszámítja annak összegét, akkor figyelembe veszi a szakmai tevékenység és a betegszabadság idejét, valamint az ellátások és egyéb juttatások igénybevételét. Ez azonban befolyásolja a nyugdíj összegét járulékfizetési időszak.

Hozzájárulás ideje

A járulékfizetési időszakok a szakmai tevékenység időszaka vagy annak hiánya, amelyet figyelembe vesznek az öregségi és rokkantsági nyugdíjakhoz való jog meghatározásakor. Ide tartoznak a társadalombiztosítási járulékfizetési időszakok (1998. december 31-ig), az öregségi és rokkantsági nyugdíjbiztosítások (1999. január 1-jétől), valamint azok, amelyek esetében nem volt kötelező ezt a járulékot fizetni (1991. november 15. előtt)..

A hozzájárulási időszakok a következőket tartalmazzák:

  • cikkében felsorolt ​​rendelkezésekben meghatározott összegben a társadalombiztosítási járulékok befizetésének időtartama a társadalombiztosítás megszervezésére és finanszírozására vonatkozó rendelkezésekben. Az öregségi nyugdíjról szóló törvény 195. 1–4. És 8. pontja, ügyvédi kamarára vonatkozó rendelkezések, a foglalkoztatásra és a munkanélküliség ellensúlyozására vonatkozó rendelkezések, valamint a szociális segélyről szóló rendelkezések 1991. november 15-től 1998. december 31-ig;
  • a klérusok társadalombiztosítási időszakaiba tartozó időszakok;
  • az aktív katonai szolgálat időszakai a lengyel hadseregben vagy azzal egyenértékű időszakok vagy a szolgálat alternatív formáinak időszakai;
  • a veterán tevékenység időszaka, az azzal egyenértékű tevékenység, valamint az e tevékenység időszakaiba tartozó időszakok, valamint a veteránokra, valamint a háború és a háború utáni elnyomás áldozatává vált személyekre vonatkozó előírásokban meghatározott, háború és háború utáni elnyomás hatálya alá tartozó időszakok;
  • szolgálati idő Lengyelországban:
    • a rendőrségen (polgári milícia),
    • az Állami Védelmi Hivatalban, a Belső Biztonsági Ügynökségben és a Külső Hírszerző Ügynökségben, a Katonai Ellenelhárítási Szolgálatban és a Katonai Hírszerző Szolgálatban és a Központi Korrupcióellenes Irodában (közbiztonsági szervekben),
    • a határőrségen,
    • a börtönszolgálatnál,
    • az Állami Tűzoltóságnál,
    • a vámszolgálatnál,
    • a Vám- és Adószolgálatnál,
    • a Kormányvédelmi Irodában,
    • az Állami Védelmi Szolgálatnál,
    • a marsall őrségében;
  • az anyasági támogatás folyósításának időszaka,
  • 1956. december 31. után börtönökben vagy más lengyelországi fogvatartási helyekben elítélt vagy büntetés nélküli időszakok 1956. december 31. után;
  • olyan személyek külföldi munkaviszonyának időszaka, akik abban az időben nem voltak lengyel állampolgárok, ha 1944. július 22. után tértek vissza az országba, és hazatelepülőként ismerték el őket;
  • a politikai szervezetek és szakszervezetek számára 1956 után végzett munkaidő, amely az 1989 áprilisáig hatályos rendelkezések értelmében illegális. Lásd még
    • Olimpiai nyugdíj milyen feltételeknek kell megfelelniük annak megszerzéséhez?
    • Nyugdíj és munkába állás - elveszíthetem az ellátásomat??
    • Külföldi nyugdíj - mikor és hogyan lehet erre pályázni?

Ezenkívül a járulékfizetési időszakok 1991. november 15. előtt megszerzett periódusok is, amelyekre a társadalombiztosítási járulékot befizették, vagy amelyekre nem volt köteles fizetni ezt a járulékot. Ide tartoznak többek között:

  • kényszermunka időszakai;
  • a serdülők foglalkoztatási ideje a lengyel állam területén az 1975. január 1. előtt hatályos rendelkezésekben meghatározott feltételekkel;
  • a lengyel állam területén töltött szabadságvesztés, bűncselekmény miatt szabadságvesztés és ideiglenes letartóztatás alatt végzett munka időtartama (munkaidő, amely nem kevesebb, mint az ilyen munkára meghatározott teljes munkaidő fele);
  • a munkavégzés elmulasztásának időszakai a munkaviszony megszűnése után, ha ezekre az időszakokra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek megfelelően díjazást vagy kompenzációt fizettek;
  • a lengyel állam területén átmeneti munkanélküliségi időszakok, amelyek a képtelenség megszerzésére vagy a szakképzés elvégzésének képtelenségére vezethetők vissza, ideértve a szakmai aktivációs alapból származó ellátások, munkanélküli-ellátások és a Munkaügyi Alapból fizetett képzési támogatások időszakait;
  • a lengyel állam helyettesének vagy szenátorának megbízatása;
  • szerinti internálási időszakok. Az 1981. december 12-i, a hadiállapotról szóló rendelet 42. cikke;
  • házi feladatok időszakai a lengyel állam területén;
  • a lengyel állam területén végzett munkaidő mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Központi Uniójában társult más szövetkezetekben, a Gazdálkodók Országos Szakszervezetében, Mezőgazdasági Körökben és Szervezetekben társult mezőgazdasági körök szövetkezeteinek kollektív gazdaságaiban, és ezeknél a szövetkezeteknél dolgozik;
  • 15 éves kor után a lengyel állam területén folytatott versenysport-ösztöndíj megszerzésének időszakai, kivéve azokat az időszakokat, amikor a nappali tanulmányi rendszerben tanuló vagy tanuló emberek ösztöndíjat kapnak.

Hogyan lehet dokumentálni a hozzájárulási időszakot?

Hozzájárulás ideje főleg a munkaszerződés alapján történő munkaviszony időtartama. Dokumentálható:

  • munkáltatói igazolások;
  • foglalkoztatási igazolások;
  • foglalkoztatási bejegyzésekkel ellátott biztosítási kártya.

Ha nincsenek fent említett dokumentumai, akkor bemutathatja:

  • munkaszerződés;
  • munkaköri vélemények;
  • bejegyzések a régi (könyv) személyi igazolványba;
  • névjegykártyák;
  • szakszervezeti kártyák;
  • a munkáltató által a munkavállalónak küldött levelek (pl. kinevezésről, kinevezésről, munkahelyváltásról, díj odaítéléséről);
  • a felszámolt munkahelyek dokumentációjának tárolására felhatalmazott egység által kiadott személyzeti vagy bérszámfejtési dokumentumok másolatai;
  • tanúvallomások.

Fontos, hogy a tanúk vallomásai csak a foglalkoztatási időszakokat igazolhatják:

  • 1991. november 15. előtt;
  • 1991. november 14. után, ha az okmányok megsérültek egy 1997-es vagy 2010-es áradás következtében;
  • fiatal munkavállalóként 1975. január 1-je előtt, amikor a munkáltatónak nincs dokumentációja erről az időszakról, és nem tudja megerősíteni a munkavállalást.

Nem járulékalapú időszak

A nem járulékalapú időszak az az időszak, amelyre a társadalombiztosítási járulékokat nem fizették be, de ezt figyelembe kell venni a nyugdíj megszerzéséhez szükséges szolgálati idő kiszámításakor. Ezek tartalmazzák időszakok:

  • táppénzben részesül;
  • betegség- és balesetbiztosításból származó ellátások (az anyasági ellátás kivételével);
  • rehabilitációs ellátásban részesül;
  • fizetetlen szabadság;
  • egyetemen folytatott tanulmányok egy szakon, feltéve, hogy ez az oktatás befejeződik, a tanulmányi programban meghatározott összegben.

A nem járulékalapú időszakok dokumentálhatók, többek között:

  • munkáltatói igazolások;
  • ZUS-döntések;
  • egyetemi oklevelek;
  • egyetemek által kiállított bizonyítványok;
  • a munkaügyi hivatal igazolásai.

A nem járulékalapú időszakok összes esetének részletes katalógusát az Art. Törvény a nyugdíjakról és a társadalombiztosítási alap nyugdíjairól.

Nem járulékalapú időszakok és nyugdíjazás

Olyan helyzetben, amikor párhuzamosan fordul elő járulékfizetési időszak és nem járulékalapú - például egyszerre tanult és dolgozott - az öregségi nyugdíj összegének meghatározásakor a ZUS figyelembe veszi a jogosult számára kedvezőbb időszakot.

Az öregségi nyugdíj összegét elsősorban a járulékfizetési időszakok határozzák meg, de egyes esetekben annak növekedését a nem járulékalapúak is okozhatják. A nem járulékalapú időszakok járulékalapúnak minősülnek, amelynek összege nem haladja meg a dokumentált járulékfizetési időszakok 1/3-át. Ezért az öregségi nyugdíjhoz való jog meghatározása során a járulékfizetési időszakokat teljes mértékben (ha ténylegesen állandóak) veszik figyelembe, míg a nem járulékalapú időszakokat csak abban az összegben veszik figyelembe, amely nem haladhatja meg a járulékfizetési időszakok teljes összegének 1/3-át..

A járulékfizetési időszak nagyban befolyásolja annak a nyugdíjnak az összegét, amelyet a törvényes nyugdíjkorhatár elérése után kap. Ez a szakmai tevékenység során felhalmozott járulékok időtartama - pontosabban a kötelező nyugdíjbiztosítás időtartama alatt. Javasoljuk: A munkavállalók jogainak elvesztése a szerződés felmondásának okaként