A ZUS táppénzt fizet-e a pótszerződés felmondása után?

A helyettesítő munkaszerződés alapján végzett munka nem biztosítja a munkavállaló számára a munkahelyi stabilitás érzetét ugyanolyan mértékben, mint a rendszeres, határozott idejű szerződés, és még inkább, határozatlan idejű szerződés. A helyettesítő személy jogi helyzete a társadalombiztosítási ellátások terén is kedvezőtlenebb? Fizet-e a ZUS? táppénz a helyettesítő szerződés felmondása után? A cikkben elmagyarázzuk!

Betegségi ellátás

Betegségi ellátás a betegség és anyaság esetén a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásai közé tartozik, más néven betegségbiztosítás. Ennek az ellátásnak az a feladata, hogy részben kompenzálja a biztosított munkaképtelensége miatt elmaradt kereseteket. Az ellátás folyósításának szabályait a betegség és anyaság esetén a társadalombiztosításból származó pénzbeli ellátásokról szóló, 1999. június 25-i törvény szabályozza. Lásd még

  • A megbízási szerződés és a javadalmazáshoz való jog elvetése
  • Örökség a szülőktől - hány örökséget kapnak a gyerekek?
  • Rokkantsági nyugdíj - mennyi és ki jogosult rá?

Munkaképtelenség 

Betegségi ellátás olyan biztosítottnak jár, aki a betegségbiztosítás időtartama alatt betegség miatt munkaképtelenné válik. Betegségből fakadó munkaképtelenség egyenlő a munkaképtelenséggel:

  • egy illetékes hatóság vagy egy meghatalmazott szervezet által az emberekben előforduló fertőzések és fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó rendelkezések alapján hozott határozat eredményeként;
  • az emberi fertőzések és fertőző betegségek megelőzéséről és leküzdéséről szóló rendeletekben említett karanténkötelezettségnek való alávetés eredményeként;
  • helyhez kötött kábítószer-függőségi kezelési intézményben való tartózkodás miatt, alkoholfüggőség kezelése céljából, vagy kórházban vagy más egészségügyi intézményben, amely orvosi tevékenységet folytat, például kórházi és éjjel-nappali egészségügyi szolgáltatásokat a kábítószerektől vagy pszichotrop szerektől való függőség kezelése céljából;
  • a sejtek, szövetek és szervek donorainak jelöltjeihez szükséges orvosi vizsgálatok elvégzése eredményeként.

A munkaviszony alatt alkalmazott személy (munkavállaló) kötelezően betegségbiztosítás alá tartozik (a társadalombiztosítási rendszerről szóló, 1998. október 13-i törvény 11. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben a 6. cikke (1) bekezdésének 1. pontjával). Ezért az Art. Értelmében biztosított. 1 záradék Törvény 1. -a a betegség és anyaság esetén a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásairól, tehát az e törvényben említett ellátásokra jogosult személy, ideértve a táppénzeket is.

Biztosítási idő szükséges

A biztosított jogosulttá válik a táppénzre:

  • 30 nap megszakítás nélküli betegségbiztosítás után - ha kötelezően ez a biztosítás fedezi;
  • 90 nap megszakítás nélküli betegségbiztosítás után - ha önként biztosított.

A korábbi betegségbiztosítási időszakok a betegségbiztosítási időszakok közé tartoznak, ha a köztük lévő szünet nem haladta meg a 30 napot, vagy szülői szabadság, fizetés nélküli szabadság vagy laikus katona aktív katonai szolgálata okozta..

 A betegségbiztosítás első napjától táppénzre jogosult:

  • iskolák vagy egyetemek végzettjei, vagy olyan személyek, akik doktori iskolában végezték tanulmányaikat, akik betegségbiztosítással voltak ellátva, vagy az iskolai végzettség vagy az oklevél megszerzésének, vagy a doktori iskolában végzett tanulmányok befejezésétől számított 90 napon belül csatlakoztak a betegségbiztosításhoz;
  • ha a munkaképtelenséget baleset okozta a munkába menet vagy a munkába menet;
  • kötelezően biztosított személyek, akiknek korábban legalább 10 éves kötelező egészségbiztosításuk volt;
  • képviselők és szenátorok, akik hivatali idejük lejártától számított 90 napon belül csatlakoztak a betegségbiztosításhoz;
  • Vámhivatal tisztviselői, akik elfogadták az állásajánlatot, és az Országos Bevételi Igazgatóság szervezeti egységeinek alkalmazottai lettek.

Juttatási időszak

Betegségi ellátás betegség vagy a fent említett egyéb okokból fakadó munkaképtelenség időtartamára - de legfeljebb 182 napra, és ha a munkaképtelenséget tuberkulózis okozta vagy terhesség alatt jelentkezik - legfeljebb 270 napig adják.

A biztosítási jogosultság és a munkanélküli-ellátáshoz való jog megszűnése

A munkaviszony során felmerülő munkaképtelenség miatt járó táppénz általában a betegségbiztosítási jogviszony megszűnését követő időszakban is megadandó. Ez azonban nem lesz elérhető olyan személy számára, aki:

  • megállapított joga van öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra;
  • továbbra is kereső tevékenységet folytat, vagy kereső munkát vállalt, amely jogot jelent arra, hogy kötelező vagy önkéntes betegségbiztosítással fedezzék, vagy amely garantálja az ellátásokhoz való jogot a betegség miatt munkaképtelenség ideje alatt;
  • nem szerzett jogot a juttatásra a biztosítási időszak alatt, mert a biztosítás kevesebb mint 30 napig tartott;
  • jogosult munkanélküli ellátásra, nyugdíjazás előtti ellátásra, nyugdíj előtti ellátásra, szülői pótlékra vagy pedagógus-ellentételezésre;
  • a mezőgazdasági termelők számára kötelező társadalombiztosítás alá tartozik, amelyet a mezőgazdasági termelők társadalombiztosításáról szóló rendelkezések határoznak meg.

Betegségi ellátás jogosult arra is, aki a betegségbiztosítás lejárta után (például a munkaszerződés felmondása után) munkaképtelenné vált, ha a munkaképtelenség legalább 30 napig megszakítás nélkül folytatódott és felmerült:

  • legkésőbb a betegségbiztosítási jogviszony megszűnésétől számított 14 napon belül;
  • legkésőbb a betegségbiztosítás megszűnésétől számított 3 hónapon belül - fertőző betegség esetén, amelynek inkubációs ideje meghaladja a 14 napot, vagy más betegség esetén, amelynek tünetei a betegség kezdetétől számított 14 napnál hosszabb idő elteltével jelentkeznek.

Helyettesítő munkaszerződés 

Az Art. A Munka Törvénykönyve 251. § 4. bekezdésének 1. pontja alapján a munkáltató munkaviszonyt létesíthet a munkavállalóval azzal, hogy határozott idejű munkaszerződést köt vele azzal a céllal, hogy helyettesítse a munkavállalót indokolt munkából való távollétében.

A helyettesítő munkaszerződés - mint minden munkaszerződés esetében - a kötelező egészségbiztosítás jogcíme. Ezért az említett szerződés alapján alkalmazott munkavállaló jogosult táppénzre - feltéve, hogy a törvényben vannak olyan körülmények, amelyeken az ellátásra való jogosultság függ..  

1. példa.

A munkavállalót március 1-jén munkaszerződés alapján vették fel a távollevő értékesítő helyettesítésére. A munkaviszony időpontja (március 1.) előtt három hónapig nem volt betegbiztosítás alatt. Április közepén a munkavállaló megbetegedett, ezért először a betegség időtartamára járó díjazásban részesült, és miután ennek a díjazásnak a kifizetési ideje lejárt, táppénzben részesült (ez azért volt lehetséges, mert a munkaképtelenség 30 napos folyamatos betegbiztosítás után következett be - az ún. várakozási idő). 

Július 20-án az értékesítési részleg lecserélt alkalmazottja visszatért a munkába, ezért a helyettes munkaszerződést aznap felmondták. Azonban a szerződés alapján alkalmazott alkalmazott továbbra is munkaképtelen a folyamatos betegség miatt. Ezért az a munkavállaló, akivel a helyettesítő szerződést felmondták, továbbra is táppénzre jogosult - amíg meg nem gyógyul, de legfeljebb az ellátási időszak végéig -, kivéve, ha a fenti körülmények egyike kizárja a munkanélküli ellátáshoz való jogot a munkaviszony megszűnése után (öregségi nyugdíjra vagy rokkantsági nyugdíjra, kereső munkavállalásra jogosultság betegségbiztosításra vagy ellátásokra való jogosultság betegség miatti munkaképtelenség időtartamára, munkanélküli ellátásra való jogosultság, nyugdíjazás előtti támogatás, nyugdíjazás előtti ellátás, kiegészítő szülői ellátás vagy a pedagógus kompenzációja, vagy kötelezően a mezőgazdasági termelők társadalombiztosításának hatálya alá tartozik). 

2. példa.

A helyettes munkaszerződést szeptember 30-án bontották fel a munkavállalóval. Ez a személy az említett időpont után semmilyen más munkát nem vállalt. Október 12-én az orvos betegség miatt munkaképtelenné nyilvánította, amely aztán több mint 30 napig tartott. Ez azt jelenti, hogy az említett személy jogosult táppénzre - annak ellenére, hogy a betegség a betegségbiztosítás megszűnése után következett be (a munkaviszony megszűnése után) -, mert a munkaszerződés felmondásának napjától a betegség időpontjáig nem telt el 14 napnál tovább, és a betegség nem kevesebb, mint 30 napok.

A betegség és az anyasági ellátások esetén a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásairól szóló törvény minden munkavállalónak - a munkáltatóval kötött munkaszerződés típusától függetlenül - ugyanazon szabályok alapján jogosult a táppénzre. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a munkaképtelenség a munkaviszony lejárta után is folytatódik.

Javasoljuk: vetélés után járó betegség