Amikor az új munkáltatóval megbeszéljük a munkaszerződés feltételeit, meghatározzuk, hogy teljes vagy részmunkaidőben fog-e foglalkoztatni. Helyesen tervezni a részmunkaidős munkavállalók munkaideje számos kapcsolódó szempontot figyelembe kell venni. És itt jön a kérdés - hogyan határozzák meg a részmunkaidős munkavállalók munkaidejét? Milyen szabályok vonatkoznak az ilyen emberekre, amikor túlóráznak? Megbeszéljük a téma legfontosabb kérdéseit.
A részmunkaidős munkavállalók munkaideje
Az Art. A Munka Törvénykönyve 128. cikke szerint a munkaidő az az időszak, amely alatt a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére áll a munkahelyen vagy a munkavégzésre kijelölt más helyen. A részmunkaidőben dolgozók munkaideje a szerződésben meghatározott órák számától függ. Viszont a munkaidő meghatározásakor a munkáltató köteles figyelembe venni a törvényben foglalt munkaidő-normákat.
Munkaidő szabvány a részmunkaidős munkavállalók számára
A munkaidő-szabvány meghatározza a munkavállaló maximális óraszámát, figyelembe véve a Munka Törvénykönyve vonatkozó rendelkezéseit. A munkaidő-normák nem azonosak a munkaidő fogalmával. Nem függenek a munkaidőtől sem. A részmunkaidős munkavállalók munkaidő-normái megegyeznek a teljes munkaidőben foglalkoztatottakéval. A Munka Törvénykönyve a következőképpen határozza meg a munkaidő-normákat:
- napi - a munkaidő nem haladhatja meg a napi 8 órát,
- heti átlag - a feltételezett elszámolási időszakban a munkaidő nem haladhatja meg a heti 40 órát,
- a heti teljes munkaidő - beleértve a normál munkaidőben végzett munkát és a túlórát - sem haladhatja meg átlagosan a heti 48 órát.
Lásd még
- Szóbeli munkaszerződés - érvényes ez a forma??
- A munkaviszony megszűnése utáni betegség és a munkanélküli ellátáshoz való jog
- Betegségi ellátás a megbízási szerződés megszűnésekor
A részmunkaidős munkavállalók munkaideje - a munkaidő meghatározása
A munkaidő határozza meg a tervezett óraszámot, amelyet a munkavállalónak egy adott elszámolási időszakban kell dolgoznia. Meghatározása lehetővé teszi a helyes rendezést egy későbbi szakaszban cés részmunkaidős állások. A művészetben. A Munka Törvénykönyve 130. cikke elmagyarázza, hogyan kell kiszámítani a munkavállalóra alkalmazandó munkaidőt egy adott számviteli időszakban. A rendelkezésben szereplő számítási módszer mind a teljes, mind a részmunkaidős alkalmazottakra vonatkozik. A részmunkaidős munkavállalók munkaidejének meghatározásakor csak arra kell emlékezni, hogy az csökkent az adott munkavállalóra vonatkozó részmunkaidővel kapcsolatban.
A számításokat az alábbiak szerint végezzük:
- meg kell szoroznia 40 órát a számlázási időszak heteinek számával,
- majd hozzáadjuk a kapott óraszámhoz a 8 óra szorzatát és a számlázási időszak végéig hátralévő napok számát, amely hétfőtől péntekig esik.,
- akkor a munkaidőt 8 órával kell lerövidíteni minden olyan ünnepnapra, amely a beszámolási időszakban bekövetkezik, és nem vasárnapra esik. Ha egy adott elszámolási időszakban nincs ilyen ünnep, akkor ezt a lépést kihagyjuk,
- részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében a kapott számot meg kell szorozni a részmunkaidővel.
1. példa.
Szeptemberben Marzenát felvették az oldalra. Félidejű munkaszerződést írt alá. Szeptemberi munkaideje:
(4 hét x 40 óra munka)
+ (1 nap a teljes héten túl, hétfő és péntek között esik x 8 munkaidő)
- 0 munkaszüneti nap
= 168 munkaóra
168 óra x ¾ teljes munkaidő = 126 óra, amelyet a munkaidő részeként kell ledolgozni.
Részmunkaidős munkarend
A részmunkaidős munkavállalók munkaideje megszervezhető állandó vagy változó alapon.
Miután a munkáltató meghatározta a ledolgozandó órák mennyiségét, meg kell határoznia az alkalmazottak munkaidő-beosztását - beleértve a részmunkaidős munkavállalók munkaideje. Ha a részmunkaidős munkarend rögzített, a munkáltatónak nem kell ütemtervet készítenie. Változó ütemezéssel ez a kötelezettség fennmarad.
Állandó munkaidő-beosztás
A rögzített menetrend előírja a részmunkaidős munkavállaló ugyanazon a napon és ugyanazon a napon végzett munkáját.
2. példa.
Jacek úr az idő negyedében dolgozik. Az alkalmazotti tájékoztatóban szerepel, hogy munkáját hétfőtől péntekig napi 2 órában végzi.
Változtatható munkaidő-beosztás
A változó munkaidő-beosztást különböző törvények szabályozzák. Ez az ütemterv előírhatja a munkát például csak a hét bizonyos napjain, és emellett más napszámban, az alkalmazandó munkaidő-előírásokon belül..
3. példa.
Joanna asszony arra kérte munkáltatóját, hogy családi helyzete miatt csökkentse munkaidejét teljes munkaidőről ½-ra. A munkáltató beleegyezett a munkakörülmények megváltoztatásába, és Joannával folytatott kommunikáció révén megállapodott abban, hogy munkáját hétfőn és kedden napi 8 órában, 8.00-tól 16.00-ig, pénteken pedig 4 óráig végzi, 12.00-16.00-ig.. A munkavállaló tervezett munkaidejének a munkaórák számától függ, figyelembe véve az érvényes munkaidő-normákat.
A részmunkaidős munkavállalók munkaideje - a munkaidő-rendszer megváltoztatása
Lehetőség van a részmunkaidős munkaidő-rendszer megváltoztatására. Ha egy ilyen személyt az alapvető rendszertől eltérő munkaidő-rendszerben alkalmaznak, például annak megfelelővel, akkor a napi munkaidőt akár 24 óráig is meg lehet hosszabbítani (csak kivételes körülmények között általában ez az időtartam meghosszabbodik 12 órára). Az ilyen munkát kiegyensúlyozzák azáltal, hogy csökkentik a napi munkaidőt más munkanapokon.
Túlóra és túlórák
Ha a részmunkaidőben dolgozók több órát dolgoznak, mint amennyit a munkaidőjük előre jelez, akkor kapcsolatba léphetünk túlórákkal vagy túlórákkal.
Túlméretes órák
Ezek azok az órák, amelyek a részmunkaidős munkavállalók meghatározott munkaidején kívül esnek, de még nem túlórák. A munkaviszonyban részt vevő felek szabadon dönthetnek arról, hogy mely órákat kívánják túlméretezettnek vagy növekvőnek minősíteni a részmunkaidős munkavállalók munkaideje. Másrészt feltételezzük, hogy ez a szabadság a szerződésben meghatározott munkaidőt meghaladó órákra korlátozódik, nem minősül túlórának, amelyre a törvény felülről biztosít támogatást.. A túlórák specifikációját annak a személynek a munkaszerződésében kell tartalmaznia, akire ez a korlát vonatkozik. A munkavállaló csak a szerződés ilyen rendelkezésének megkötése után jogosult a túlórázásért járó további díjazásra.
További órák
Ezek azok az órák, amikor a munkavállaló a rá vonatkozó munkaidő-normán felül dolgozott. Feltéve a kialakult alap munkaidő-rendszert, a részmunkaidős munkavállaló túlmunkája megkezdődik, miután az elszámolási időszakban meghaladja a napi 8 munkaórát vagy a heti 40 órát.
Szombati ünnep és a részmunkaidős munkavállalók munkaideje
Általános szabály, hogy a részmunkaidős munkavállalók nem jogosultak további szabadnapra a szombati ünnepekre. Ez annak köszönhető, hogy a ledolgozott órák számába beleszámít azon szabadságnapok számát, amelyeknek az adott elszámolási periódusban szabadsága van. Ez azt jelenti, hogy már a részmunkaidős munkavállalók egyéni munkaidejének meghatározásának szakaszában ezt a dimenziót munkaszüneti napokkal kell csökkenteni. Egy ilyen eset emellett hangsúlyozza a munkaidő külön ütemezésének (ütemezésének) létrehozásának fontosságát. Különösen fontos azoknál az embereknél, akik csak a hét meghatározott napjain dolgoznak. Javasoljuk: A munkavállaló jogait, akik megváltoztatják a munkaviszonyt, jogszabályok szabályozzák-e??
