Fizetetlen szabadságon vagyok, amely alatt betegszabadságot kaptam. Megszakítja-e a betegség a fizetés nélküli szabadságot, és a munkáltatónak ki kell fizetnie a táppénzt? Munkavállalói betegség és fizetés nélküli szabadság - van-e kapcsolat közöttük??
Roman, Zgierz
A fizetés nélküli szabadságot az jellemzi, hogy annak időtartama alatt szünet áll be a munkavállalói feladatok ellátásában. Ezért a szünet a munkavállaló társadalombiztosítási járulékainak befizetésére is vonatkozik, vagyis a betegségbiztosítás szünete is.
Fizetetlen szabadság
A fizetés nélküli szabadság csak a munkavállaló írásbeli kérésére adható meg. A munkáltató elfogadhatja a kérelmet, vagy megtagadhatja annak teljesítését. A szabályozás nem szab korlátokat a fizetés nélküli szabadság megadására. Tehát napokig, hónapokig, egy évig vagy még tovább is tarthat. Hosszú, fizetés nélküli, 3 hónapot meghaladó szabadság esetén a munkáltató és a munkavállaló rendelkezhet a szabadság korai lemondásának lehetőségéről. Mint említettük, a fizetés nélküli szabadság szünetet jelent a munkavállalói feladatok ellátásában, ezért a munkáltató nem fizet társadalombiztosítási járulékot a munkavállalóért. Lásd még
- Fizetetlen szabadság és egészségbiztosítás
- Fizetés nélküli szabadság - ami befolyásolja az első munkaévben megszerzett éves szabadság mennyiségét?
A munkavállaló betegsége és fizetés nélküli szabadsága
Az üdülési szabadsággal ellentétben a fizetés nélküli szabadság idején a munkavállaló betegsége nem szakítja meg a szabadságot, és nem a táppénz folyósításának alapja. A munkajog egyik rendelkezéséből, valamint a bírósági bíróságokból sem következik, hogy az Art. A Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Munka törvénykönyve) 166. cikke, amelyek igazolják a munkavállaló betegsége miatt más időpontban történő szabadságolási szabadság megadását. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a fizetés nélküli szabadságra. A fizetés nélküli szabadság a betegségbiztosítás szünete.
Emlékeztetni kell arra, hogy ha a munkáltató beleegyezett a fizetés nélküli szabadság megadásába, akkor nem dönthet egyoldalúan és szabadon a megszüntetéséről, ha a szabadságot 3 hónapnál rövidebb időre adják meg, és a felek nem tartottak fenn ilyen lehetőséget. A fizetés nélküli szabadság törléséhez mindkét fél hozzájárulása szükséges.
1. példa.
Ádám úr kérésére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot adott neki a szeptember 1. és 30. közötti időszakban. Az ünnepi időszakban Adam úr megbetegedett, és szeptember 21-30 között nem tudott dolgozni. A szeptemberi betegség idejére nem jogosult díjazás vagy táppénz, mivel a betegség a fizetés nélküli szabadság idejére esett..
A munkavállaló betegsége fizetés nélküli szabadság után
Ha a betegség a fizetés nélküli szabadság ideje alatt kezdődött és annak befejezése után is folytatódik, a munkavállaló táppénzre vagy táppénzre jogosult, de csak a szabadságot követő munkaképtelenség időtartamára.. A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság után bekövetkező betegség időtartamára jár támogatásra.
2. példa.
Jan úrnak szeptember 1. és 30. között fizetés nélküli szabadsága volt. A fizetés nélküli szabadság alatt megbetegedett, és szeptember 21-től november 10-ig betegszabadságon volt. Az alkalmazottnak korábban 20 napig táppénzt fizettek. Ebben a helyzetben:
- a munkavállaló nem jogosult táppénzre a szeptember 21. és 30. közötti fizetés nélküli szabadság alatt fennálló betegség idejére;
- a fizetés nélküli szabadság utáni betegség idejére:
- táppénz október 1. és 13. között (13 nap),
- november 14. és 10. közötti időszakra szóló táppénz.
Az a 33 napos (vagy 14 napos) időszak, amely alatt a munkavállaló megtartja a táppénzhez való jogot, a nem fizetett szabadságnak tulajdonítható betegséget nem kell figyelembe venni..
Ha a munkaviszony a fizetés nélküli szabadság végén megszűnik, akkor ha a munkavállaló megbetegedik, akkor a szabadság ideje alatt nem jogosult táppénzre, a fizetés nélküli szabadság végét követően pedig a ZUS által fizetett táppénzre jogosult..
Fizetetlen szabadság és a várakozási idő
Rendszerint a munkavállaló 30 nap folyamatos betegségbiztosítás után szerzi meg a táppénz jogát, az ún. várakozási idő. Ugyanez vonatkozik a táppénzre is. A korábbi betegségbiztosítási időszakokat a várakozási idő tartalmazza, feltéve, hogy a biztosítás megszakadása nem haladta meg a 30 napot. A fizetés nélküli szabadság ideje nem a betegségbiztosítás időszaka, azonban ezt az időszakot különleges módon kezelik. Abban az esetben, ha a fizetés nélküli szabadság miatti betegségbiztosítási időszakok között szünet következik be, a fizetés nélküli szabadság előtt és után bekövetkező betegségbiztosítási időszakok beleszámítanak a várakozási időbe, még akkor is, ha a fizetés nélküli szabadság 30 napnál hosszabb volt..
3. példa.
Kamil úr január 1. és június 30. között állt alkalmazásban, a május 1. és június 30. közötti időszakban fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Július 20-án kezdett dolgozni egy másik munkáltatónál, ahol július 29-től 31-ig betegszabadságon volt. Az új munkáltató a 30 napos várakozási időbe beleszámította az előző munkáltatónál történő munkaviszony miatti betegségbiztosítási időszakot. A betegbiztosítási időszakok közötti szünet 30 napnál hosszabb volt, és július 1-jétől tartott, de fizetés nélküli szabadság okozta, ezért Kamil úr táppénzre jogosult a július 29-től 31-ig tartó időszakra..
Összegezve: a betegszabadság nem szakítja meg a fizetés nélküli szabadságot. A rendeletek nem írják elő a betegség miatt fel nem használt szabadság más időpontra történő elhalasztásának kötelezettségét. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt azonban nem jogosult táppénzre - ezeket csak a szabadság végét követő időszakra kell kifizetni. Javasoljuk: Van fizetett gyermekgondozási szabadság??
