Betegség a munkaviszony megszűnése után és a munkanélküli-ellátáshoz való jog

Az a vállalkozó, aki határozott idejű munkaszerződés alapján alkalmaz munkavállalókat, általában nem köteles megindokolni a szerződés felmondását, amikor az adott munkavállalóval történő együttműködés megszüntetéséről dönt..

El kell ismerni, hogy a fenti szabály alól vannak kivételek, amelyekben a munkáltató köteles igazolni a határozott idejű munkaszerződés felmondását. Ez a helyzet akkor fordul elő, amikor az alkalmazott diszkriminációval vádolja a munkáltatót, és úgy dönt, hogy munkajogi bíróságon érvényesíti jogait. Ebben az esetben a munkáltató köteles megindokolni az adott személlyel kötött szerződés felmondásának okát.

Betegség miatt a munkából való gyakori távolmaradás alapot jelenthet a munkavállaló felmondására. Mindegyik esetben azonban mindig egyedi elemzést igényel, hogy az ilyen felmondás indokolt volt-e. Lásd még

  • Hogyan befolyásolja a betegség azt a bónuszt, amelyet az alkalmazott kap?

Amikor a munkavállaló táppénzre jogosult?

Betegségbiztosításra vagy önkéntes betegségbiztosításra bejegyzett személyek jogosultak táppénzre. A munkaszerződés alapján alkalmazott munkavállalókat kötelezően bejegyzik betegségbiztosításba, és ezen a számlán 30 napos folyamatos betegségbiztosítás után jogot kapnak erre a számlára, e szabály bizonyos kivételével..

Fontos, hogy a táppénzhez való jog megilleti azt a munkavállalót is, akinek a betegsége a munkaviszony megszűnése előtt keletkezett, de később folytatódott..

A táppénzben részesülő munkavállaló táppénzre is jogosult lehet betegség a munkaviszony megszűnése után, ha megfelel a megfelelő feltételeknek.

A betegség a munkaviszony megszűnése előtt jelentkezett

Mi van, ha a munkavállaló megbetegszik, és akkor megszűnik a munkaviszony? Ha a betegség nem szakad meg, a munkavállaló a munkaszerződés felmondása után táppénzre lesz jogosult. A szerződés felmondásának napjáig a munkáltató köteles táppénzeket fizetni, majd ezt a kötelezettséget átruházzák a ZUS-ra.

Betegség a munkaviszony megszűnése után  

Ha a munkaképtelenség a munkaviszony ideje alatt jelentkezik (miközben betegbiztosítás fedezi), és annak megszűnését követően is megszakítás nélkül folytatódik, a táppénz a teljes munkaképtelenség időtartamára jár. Nem számít, hány munkanélküliségi nap esik le a biztosítási jogcím lejárta után. Meg kell jegyezni, hogy a táppénz egy adott évben 182 napra jár.

Ha a betegség a biztosítás megszűnésétől számított 14 napon belül jelentkezett, akkor annak érdekében, hogy a ZUS fizesse az ellátást, a betegségnek legalább 30 napig folyamatosan fenn kell állnia.. A betegség és anyaság esetén a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásairól szóló törvény 7. cikke
Táppénz jár annak is, aki a betegségbiztosítási jogviszony megszűnése után vált munkaképtelenné, ha a munkaképtelenség legalább 30 napig folyamatosan folytatódott és felmerült:
- legkésőbb a betegségbiztosítási jogviszony megszűnésétől számított 14 napon belül;
- legkésőbb a betegségbiztosítás lejártától számított 3 hónapon belül
- olyan fertőző betegség esetén, amelynek a kikelési időtartama meghaladja a 14 napot, vagy más olyan betegség esetén, amelynek tünetei a betegség kezdetétől számított 14 napnál hosszabb idő elteltével jelentkeznek. Az előírások szerint a táppénzt a munkavállaló a munkaképtelenség ideje alatt, de legfeljebb 182 napig kapja meg, kivéve, ha a keresőképtelenséget tuberkulózis vagy terhesség alatt okozzák - akkor ez az időszak 270 napra meghosszabbodik. A munkaviszony megszűnését követő betegség nem befolyásolja az ellátásokra való jogosultság időtartamát.

Ha a keresőképtelenség időszaka meghaladja a fent említett határt, akkor a táppénzben részesülő személynek joga van rehabilitációs ellátást igényelni..

A munkaviszony megszűnését követő betegség és a táppénzre való jogosultság hiánya

A társadalombiztosításból betegség és anyaság esetén járó pénzbeli ellátásokról szóló törvényben foglalt rendelkezések megjelölik azokat az embercsoportokat is, akik annak ellenére, hogy megfelelnek az Art. E törvény 7. cikke nem jogosult táppénzre, ha munkaviszonyának megszűnését követően megbetegednek. Ebbe a csoportba tartoznak az emberek:

  • akik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultak;
  • akik folytatnak kereső munkát, vagy olyan kereső munkát vállaltak, amely kötelező vagy önkéntes betegségbiztosításra való jogosultságot jelent, vagy amely garantálja az ellátásokhoz való jogot a betegség miatt munkaképtelenség ideje alatt;
  • aki a biztosítási időszak alatt nem szerzett jogot a juttatásra, mert az alkalmassági időszak nem fejeződött be (munkavállalók esetében - 30 nap);
  • munkanélküli ellátásra, nyugdíjazás előtti ellátásra, nyugdíjazási vagy oktatási ellátásra, kompenzációs ellátásra jogosult;
  • kötelező biztosítás hatálya alá tartozik a KRUS-ban.

Ki fizeti az ellátást a munkaviszony megszűnése után?

Az a munkavállaló, akinek munkaképtelensége a munkaviszony időtartama alatt keletkezett:

  • a táppénzt a munkáltató fizeti és finanszírozza (legfeljebb 33 napos betegség, vagy legfeljebb 14 napos betegség esetén, ha a munkavállaló 50 éves);
  • A táppénzt (munkaképtelenség esetén a 34. vagy 15. betegségnaptól) a ZUS vagy a munkáltató fizeti, ha ez az ellátás folyósítója, és a finanszírozást mindkét esetben a ZUS biztosítja.

Fontos, hogy a munkáltató által végzett finanszírozás és juttatások kifizetése csak a munkavállaló szerződésének felmondásáig tart. A munkavállaló munkaszerződésének felmondása után az ellátások fizetési kötelezettsége átkerül a ZUS-ra.

Betegség a munkaviszony megszűnése után - hogyan lehet igényelni a munkanélküli segélyt?

A munkaviszony megszűnése esetén a munkaképtelenség időtartama alatt járó táppénz megszerzéséhez a vonatkozó feltételeknek megfelelő és betegszabadsággal rendelkező munkavállalónak a vonatkozó alakiságokat a ZUS-szal kell teljesítenie.. A ZUS nem nyújt automatikusan táppénzeket - az ellátást igénylő személynek be kell nyújtania a vonatkozó dokumentumokat ehhez az intézményhez.

Az ellátás megszerzéséhez be kell nyújtania a ZUS-nak: 

  • a ZAS-53 nyomtatási támogatás iránti kérelem, vagy alternatívaként egy olyan alkalmazás, amelynek tartalmaznia kell:
    • utónév és vezetéknév;
    • cím;
    • munkaképtelenség időtartama, ideértve a kiállított orvosi igazolás sorozatát és számát (ha ez az információ a kérelmező számára ismert); 
    • tájékoztatás, ha a munkavállaló munkaképtelenségét a munkába menet vagy a munkába való baleset, munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés okozta;
    • annak megjelölése, hogy a keresőképtelenség időszaka a biztosítási időszakra vagy annak megszűnését követően esik-e;
  • alternatívaként az e-ZLA orvosi igazolás kinyomtatása - ha orvostól kapott;
  • nyilatkozat a Z-10 nyomtatványon - ha a munkavállaló megkapta az első orvosi igazolást, amely a munkaszerződés lejárta utáni időszakra vonatkozott.

A fent említett űrlapokat a volt alkalmazott manuálisan kitöltheti, és személyesen vagy levélben eljuttathatja a ZUS-hoz. Ha azonban van profilja a PUE ZUS-nál, a kérelmet elektronikus formában lehet kitölteni és elküldeni.

A munkaviszony megszüntetése utáni betegségnek nem kell jelentenie a munkaképtelenség ideje alatt a volt munkavállaló számára az anyagi források hiányát. Ha egy adott személy megfelel a vonatkozó feltételeknek, akkor jogosult táppénz igénylésére a ZUS-tól. Javasoljuk: Illegális munkavégzés. Milyen következményekkel jár a szerződés nélküli munkavállaló számára?